Cégtörlési rekord 2014 második negyedévében is

2014-07-08

Minden eddiginél számosabb, összesen több mint tízezer cég szűnt meg idén a második negyedévben. Az első félév is negatív rekordot döntött, de jó jel, hogy a megszűnések mögött egyre kisebb számban jelenik meg okként a felszámolás, vagyis egyre kevesebb cég megy úgy tönkre, hogy kifizetetlen számlákat hagy maga után. A gazdasági növekedés pozitív hatásait még nem érezni a cégstatisztikán.

Hiába indult növekedésnek a gazdaság, a cégstatisztikára még rányomja bélyegét a válság – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató féléves jelentéséből. A második negyedévben 10 297 cég szűnt meg Magyarországon, ilyen sok vállalkozást soha korábban nem törölt a cégbíróság. Az érték 12 százalékkal haladja meg az előző negyedévi szintet, és több mint 13 százalékkal az előző év azonos időszakának eredményét. Az első félév egészéről ugyancsak elmondható, hogy rekordmagas megszűnési rátát hozott, az első hat hónapban regisztrált 19 615 törlés ugyanis 10 százalékkal haladja meg a 2013-as második félévi adatot.

„A rossz hírek ellenére látunk némi reményt, hogy középtávon egyre több vállalkozás áll stabil fejlődési pályára – mondja Tóth Tamás, az Opten ügyvezetője. A cégvezető szerint jó jel, hogy a felszámolási eljárást követően megszűnő cégek száma már csökkenni látszik, vagyis egyre kevesebb cég hagy maga után kifizetetlen adósságokat. – A felszámolási eljárás útján megszűnt vállalkozások számának csökkenése mindenképp jó jel a költségvetési intézmények és a versenypiaci szféra számára is. Igaz, hogy a csökkenés lassú, de a kevesebb adótartozás és kifizetetlen számla hosszú távon a gazdaság stabilizálódását szolgálja” – mondja Tóth Tamás. A második negyedévben a törlések felét rendelte el felszámolási eljárás eredményeként a cégbíróság, tavaly a második negyedévben viszont még 66 százalék volt ez az arány.

Az Opten ügyvezetője kifejezetten pozitívumként értékeli, hogy ez előző negyedévi megugrás után ismét visszaesett a cégalapítások száma Magyarországon. „Az elmúlt évek jogszabályváltozásainak hatására a hazai cégstruktúra irreális növekedése megállt, az igazi áttörés azonban még várat magára. Továbbra is nagy a cégfluktuáció, aránytalanul sok a mikrovállalkozás, és az elaprózott tőkeszerkezet sem segíti a gazdaság versenyképességét” – mondja az igazgató. Szerinte sokat elárul a hazai üzleti etikáról, hogy az első negyedévben, az új polgári törvénykönyv hatályba lépése előtt csaknem kétszer annyi cég alakult, mint a második negyedévben. Ez az arány is azt mutatja, hogy a jogszabályváltozások legalább olyan hatással vannak a hazai cégvilágra, mint a gazdasági folyamatok.
 

 
Az Opten – Cégfluktuációs Index (Opten – CFI) az adott időszakban alakult és megszűnt vállalatok számát viszonyítja az időszak elején rendben működő cégek számához. 2014 második negyedévében a CFI az alapítások drasztikus visszaesésének köszönhetően mérséklődött, de még mindig magas, majdnem 13 százalékos értéket ért el. A júniusi értékeket területi bontásban vizsgálva azt találjuk, hogy a legstabilabb megyék Vas, Veszprém és Békés voltak, míg a legnagyobb fluktuációt Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád produkálta.
 
 

Az Opten – CFI megyénként, 2014. június
 
Megye Alapítások Megszűnések Felszámolások* Opten – CFI
Vas 16 34 24 7,11%
Veszprém 29 50 27 7,78%
Békés 15 39 31 7,81%
Tolna 17 32 26 8,46%
Csongrád 40 72 31 8,72%
Győr-Moson-Sopron 57 95 34 9,75%
Hajdú-Bihar 57 104 72 10,06%
Pest 206 446 101 10,06%
Jász-Nagykun-Szolnok 37 49 7 10,79%
Komárom-Esztergom 28 88 24 10,91%
Zala 30 64 23 11,18%
Budapest 745 1192 670 11,39%
Bács-Kiskun 57 136 35 11,83%
Somogy 40 68 33 13,05%
Heves 28 80 43 13,33%
Fejér 46 135 29 13,36%
Borsod-Abaúj-Zemplén 64 167 74 14,42%
Baranya 46 157 43 15,56%
Szabolcs-Szatmár-Bereg 70 115 48 15,56%
Nógrád 20 49 15 19,05%
ÖSSZESEN 1648 3172 1390 11,29%
*Újonnan indult eljárások

Kormányzati igazgatási szünet

2022. december 22. és 2023. január 6-a között a 369/2022. (IX. 29.) Korm. rendeletnek megfelelően (kormányzati igazgatási szünet elrendeléséről és a kormányzati igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról) adatforrásaink egy részénél kormányzati igazgatási szünet lesz, ezért az állami adatszolgáltatások akadozhatnak. Ez hatással lehet a szolgáltatásainkban az adatok frissítésére.