2014 a cégtörlések éve volt
Több, mint 41 ezer cég szűnt meg 2014-ben Magyarországon, ez lényegében 25 százalékos növekedés a megelőző évi 33 ezerhez képest. A törlések számának növekedésével párhuzamosan az új alapítások mértéke folyamatosan csökken, így egy év alatt közel 12 ezerrel esett vissza a működő cégek száma az országban. „Jó irányban haladunk, de még mindig a kis cégek országa vagyunk" – mondja az adatokat közzétevő Opten igazgatója, Tóth Tamás.
„A gazdasági növekedés rendkívül differenciált szektorális teljesítmények eredménye. Egyrészt a beruházások jelentős része költségvetési forrásból származik, és viszonylag kevés szereplőt érint, másrészt a tartósan gyenge forint ugyan kedvez a nagyobb exportáló cégeknek, de kedvezőtlen a kisebb – hazai piacra termelő – importáló cégeknek. A cégjogi és gazdasági folyamatok együttesen rekordszintű cégtörlési számhoz vezettek 2014-ben” – fejtette ki az Opten ügyvezetője. Ezt támasztja alá, hogy bár a felszámolás még mindig a vezető oka a cégek törlésének, ezek aránya az összes megszűnésen belül 40 százalék alá csökkent. Ezzel párhuzamosan a végelszámolással megszűnő cégek száma a 2011-es 4 300-ról idén 7 000-re emelkedett, a cégbíróság által indított kényszertörlések száma pedig a tavalyi 15 ezerről 30 ezer fölé ugrott.
Mivel a kényszertörlések – amikkel a cégbíróság megpróbálja kiszűrni a nem működő cégeket a 600 ezres magyar cégvilágból – rendszeresen torkollnak felszámolásba, ezen eljárások gyarapodása magával vonja a felszámolások számának emelkedését is. Ez már most is látszik a rendszerben, a 2013-as rekord alacsony felszámolást hozó év után tavaly 29 százalékkal 17 431-re emelkedett az induló felszámolások száma. „Ez azt jelzi, hogy csökkenő szerepük ellenére néhány évig még biztosan ezek lesznek a meghatározóak a megszüntetéshez vezető eljárások között” – mondja az igazgató.
A megszűnések számának növekedésével párhuzamosan egyre kevesebb új cég alakul az országban. A 2011-es 50 ezres csúcs után idén már „csak” 29 171 vállalkozást jegyeztek be a cégbíróságon, így a működő cégek száma 12 ezerrel csökkent. Ez azt mutatja, hogy részben elérték a céljukat a cégvezetők felelősségét szigorító, valamint a jegyzett tőke minimumot érintő jogszabályváltozások. A 29 ezres éves cégalapítási szám még továbbra is irreálisan magas egy 10 milliós lakosságú országban. A helyzetet tovább színesíti, hogy az újonnan alapított cégek jelentős része korábbi vállalatokhoz is kapcsolható, ami azt jelzi, hogy továbbra is sokan próbálnak tiszta lappal új céget alapítani, és korábbi vállalkozásukat (sokszor tartozásokkal együtt) hátrahagyni” – mondja az Opten ügyvezetője. "Az elmúlt néhány évben több kisebb szigorító cégjogi intézkedés is született, amelyeknek az együttes hatására mára megállt a cégvilág terebélyesedése, és egy nagyon lassú tisztulási folyamat indult meg. Csakhogy ezek a jogszabályok értelemszerűen növelik az adminisztrációs terheket a vállalkozások és az államaparátus oldalán is, ezért igazi áttörést csak a cégkultúra változása hozhatna" – mondja az igazgató.
A hazai trendeket jól jellemzi az Opten – Cégfluktuációs Index (Opten – CFI), amely egy adott időszakban törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez. A 2014-es CFI-ben a cégtörlések domináltak, és a csökkenő cégalapítási szám ellenére 2011 után újra 13 százalék fölé emelkedett az értéke. Regionális bontásban 2014-ben a legstabilabb megyék közé tartozott Pest (Budapest nélkül), Tolna és Vas megye, a legnagyobb fluktuációt pedig Fejér, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben mérték. Ágazati kitekintésben továbbra is a infokommunikációs szektor, valamint a kutató és tanácsadó cégek voltak stabilak, míg kiemelkedően magas volt fluktuáció az építőiparban és a vendéglátásban.
Amennyiben a gazdasági folyamatokban jelentős változás nem lesz és a cégjogi környezet is stabilizálódik, akkor 2015-ben a cégtörlések száma várhatóan tovább növekedik 45 ezer környékére, a cégalapítások számának csökkenése pedig megáll és 30 ezer körül stabilizálódik, míg a felszámolások száma 20 ezer körül lesz. „Hosszabb távon a gazdaság versenyképességnek javításához nagyban hozzájárulna egy valamivel kiszámíthatóbb környezet. A vállalkozók gazdaságba vetett bizalmának növelése és az üzleti etika szintjének javítása egy olyan terület, amely jelentős kiaknázatlan potenciálokat szabadíthatna fel” – mondja Tóth Tamás.
Időszak | Alapítások száma | Megszűnések száma | Felszámolások száma | Opten – CFI |
2010 | 46 995 | 27 751 | 17 285 | 15,17 % |
2011 | 50 357 | 24 142 | 20 156 | 14,76 % |
2012 | 38 503 | 26 991 | 22 577 | 12,67 % |
2013 | 33 155 | 33 308 | 13 471 | 12,91 % |
2014 | 29 171 | 41 126 | 17 431 | 13,70 % |
2015* | 30 000 | 45 000 | 20 000 | 14,00 % |
Megye | Alapítások száma | Megszűnések száma | Opten – CFI |
Főváros | 13 361 | 15 696 | 14,22 % |
Baranya | 670 | 1 497 | 13,74 % |
Bács-Kiskun | 1 065 | 1 876 | 15,22 % |
Békés | 433 | 682 | 13,40 % |
Borsod-Abaúj-Zemplén | 965 | 1 941 | 15,08 % |
Csongrád | 853 | 1 250 | 13,75 % |
Fejér | 839 | 1 877 | 16,44 % |
Győr-Moson-Sopron | 998 | 1 368 | 12,69 % |
Hajdú-Bihar | 1 056 | 1 407 | 12,96 % |
Heves | 524 | 861 | 14,38 % |
Komárom-Esztergom | 711 | 1 187 | 14,74 % |
Nógrád | 245 | 505 | 17,19 % |
Pest | 3 926 | 4 593 | 10,93 % |
Somogy | 479 | 842 | 13,11 % |
Szabolcs-Szatmár-Bereg | 854 | 1 542 | 16,61 % |
Jász-Nagykun-Szolnok | 486 | 934 | 14,85 % |
Tolna | 270 | 470 | 10,59 % |
Vas | 346 | 603 | 11,32 % |
Veszprém | 600 | 1 022 | 13,23 % |
Zala | 490 | 973 | 14,48 % |
Összesen | 29 171 | 41 126 | 13,70 % |