2017 az építőipar éve volt
2018-01-19
4 ezer új céggel, 6 éves cégalapítás rekorddal zárt az építőipar 2017-ben.
„Tömeges céglapítások, felfutó termelés. Már-már a 2000-es évek elejéhez hasonló hangulatot tükröznek az építőipar céginformációs mutatói” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.
3987 cégalapítás került közzétételre az építőiparban, ami 28 százalékkal magasabb a 2016-os értéknél, és az elmúlt 6 év legmagasabb értéke. A tömeges cégalapítás mellé egész évben felfelé ívelő termelési adatok társultak, tehát nem túlzás azt állítani, hogy igen erős éve volt az építőiparnak 2017-ben.
„Az ország számtalan pontján magasodó toronydaruk és a sorozatban épülő családi házak láttán talán nem is annyira meglepő a termelési adatok növekedése, mégis érdemes mélyebbre nézni mi is zajlik az építőipari cégek tájékán” – mondja az Opten szakértője.
Az adatokat szélesebben értelmezve azért látszik, hogy a szektor nem szabadult meg a korábbi problémáitól. Az építőipar sokszor trendhagyóan viselkedik a többi ágazathoz képest, nem volt ez másképpen 2017-ben sem. Nemcsak a magas cégalapítási aránya, hanem néhány kellemetlenebb területen is kirívó adatokat hozott a szektor az elmúlt év során.
2017 során 4396 cég szűnt meg az ágazatban, ami még az alapítások számánál is magasabb. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden 12. cég megszűnik egy éven belül. A cégek ilyen arányú cserélődése nem kedvez a hosszú távú stabilizálódásnak. Ezt támasztja alá, hogy közel 7000 cég ellen indítottak végrehajtási eljárást egy év alatt, tehát a fizetési problémák a cégek jelentős részét érintik.
Szerencsére azért sok tekintetben fejlődött a szektor az elmúlt 10 évben. A megszüntetésre irányuló eljárások száma már „csak” 30 százalék körül volt az elmúlt évben. Ez az érték még mindig rendkívül magas önmagában is és a többi ágazathoz képest is, de sokkal jobb a helyzet, mint a 2000-es évek környékén, amikor 70-80 százalék körül volt ez az arány.
Az ágazat 2017-es felfutásával párhuzamosan meredeken emelkedtek az ingatlan, valamint az építőanyag árak és a munkadíjak is, de vélhetően ez a fajta lendület hosszú távon nem marad.
A hazai építőipar mindig is érzékenyen reagált a gazdaság teljesítményének hullámzásaira, ami egyrészt jó jel, mivel a mostani felfutás azt jelzi, hogy jó irányban van a gazdaság, másrészt veszélyt is jelez, hiszen a lendület majdani kifutása újra tömeges felszámolási arányt vetít előre.
„Az adatok mellett egyértelműen kijelenthető, hogy az ágazatnak stabilitás szempontjából még lenne hova fejlődnie” – emelte ki Pertics. Jogszabályokkal ugyan a tőkeellátottságon nagyon nem lehet segíteni, de a szürke zóna várhatóan tovább fog zsugorodni 2018 során is, hiszen számos jogszabály lép és lépett életbe 2018-ban is, amivel a jogalkotók a stabilitás elősegítésére törekszenek. A csődtörvény és az adótörvények változásai tovább fogják finomítani a vállalkozók felelősségi körét és felelősségre vonhatóságát, valamint korlátozni a visszaélési lehetőségeket. Ezek együttes hatásai vélhetően elősegítik majd az ágazat fehéredését. Ugyanakkor jogszabályokkal nehéz lesz féken tartani 50 ezer építőipari vállalkozást. Hosszú távon az üzleti etika fejlődésére és a tőkeerősség növekedésére is szükség lesz az ágazat teljes stabilitásához.
Opten – CFI megyénként az építőiparban 2017-ben
* Újonnan indult eljárások
3987 cégalapítás került közzétételre az építőiparban, ami 28 százalékkal magasabb a 2016-os értéknél, és az elmúlt 6 év legmagasabb értéke. A tömeges cégalapítás mellé egész évben felfelé ívelő termelési adatok társultak, tehát nem túlzás azt állítani, hogy igen erős éve volt az építőiparnak 2017-ben.
„Az ország számtalan pontján magasodó toronydaruk és a sorozatban épülő családi házak láttán talán nem is annyira meglepő a termelési adatok növekedése, mégis érdemes mélyebbre nézni mi is zajlik az építőipari cégek tájékán” – mondja az Opten szakértője.
Az adatokat szélesebben értelmezve azért látszik, hogy a szektor nem szabadult meg a korábbi problémáitól. Az építőipar sokszor trendhagyóan viselkedik a többi ágazathoz képest, nem volt ez másképpen 2017-ben sem. Nemcsak a magas cégalapítási aránya, hanem néhány kellemetlenebb területen is kirívó adatokat hozott a szektor az elmúlt év során.
2017 során 4396 cég szűnt meg az ágazatban, ami még az alapítások számánál is magasabb. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden 12. cég megszűnik egy éven belül. A cégek ilyen arányú cserélődése nem kedvez a hosszú távú stabilizálódásnak. Ezt támasztja alá, hogy közel 7000 cég ellen indítottak végrehajtási eljárást egy év alatt, tehát a fizetési problémák a cégek jelentős részét érintik.
Szerencsére azért sok tekintetben fejlődött a szektor az elmúlt 10 évben. A megszüntetésre irányuló eljárások száma már „csak” 30 százalék körül volt az elmúlt évben. Ez az érték még mindig rendkívül magas önmagában is és a többi ágazathoz képest is, de sokkal jobb a helyzet, mint a 2000-es évek környékén, amikor 70-80 százalék körül volt ez az arány.
Az ágazat 2017-es felfutásával párhuzamosan meredeken emelkedtek az ingatlan, valamint az építőanyag árak és a munkadíjak is, de vélhetően ez a fajta lendület hosszú távon nem marad.
A hazai építőipar mindig is érzékenyen reagált a gazdaság teljesítményének hullámzásaira, ami egyrészt jó jel, mivel a mostani felfutás azt jelzi, hogy jó irányban van a gazdaság, másrészt veszélyt is jelez, hiszen a lendület majdani kifutása újra tömeges felszámolási arányt vetít előre.
„Az adatok mellett egyértelműen kijelenthető, hogy az ágazatnak stabilitás szempontjából még lenne hova fejlődnie” – emelte ki Pertics. Jogszabályokkal ugyan a tőkeellátottságon nagyon nem lehet segíteni, de a szürke zóna várhatóan tovább fog zsugorodni 2018 során is, hiszen számos jogszabály lép és lépett életbe 2018-ban is, amivel a jogalkotók a stabilitás elősegítésére törekszenek. A csődtörvény és az adótörvények változásai tovább fogják finomítani a vállalkozók felelősségi körét és felelősségre vonhatóságát, valamint korlátozni a visszaélési lehetőségeket. Ezek együttes hatásai vélhetően elősegítik majd az ágazat fehéredését. Ugyanakkor jogszabályokkal nehéz lesz féken tartani 50 ezer építőipari vállalkozást. Hosszú távon az üzleti etika fejlődésére és a tőkeerősség növekedésére is szükség lesz az ágazat teljes stabilitásához.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) 2017-es évre vonatkozó értéke az építőiparban átlagosan 16-17 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Veszprém, Zala és Győr-Moson-Sopron megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye produkálta.
Opten – CFI megyénként az építőiparban 2017-ben
Megye | Alapítások | Megszűnések | Felszámolások* | Opten – CFI |
Veszprém | 62 | 62 | 33 | 10,83 % |
Zala | 41 | 52 | 23 | 11,15 % |
Győr-Moson-Sopron | 117 | 92 | 26 | 11,27 % |
Vas | 46 | 51 | 4 | 12,48 % |
Tolna | 51 | 50 | 21 | 13,50 % |
Hajdú-Bihar | 124 | 133 | 60 | 13,94 % |
Csongrád | 110 | 92 | 39 | 14,35 % |
Somogy | 60 | 67 | 25 | 15,12 % |
Békés | 49 | 61 | 19 | 15,54 % |
Baranya | 101 | 126 | 15 | 15,86 % |
Fejér | 156 | 126 | 23 | 17,16 % |
Bács-Kiskun | 142 | 149 | 44 | 17,36 % |
Borsod-Abaúj-Zemplén | 164 | 182 | 30 | 17,68 % |
Komárom-Esztergom | 117 | 154 | 39 | 19,30 % |
Pest | 652 | 874 | 106 | 19,47 % |
Heves | 74 | 103 | 36 | 20,56 % |
Jász-Nagykun-Szolnok | 99 | 105 | 24 | 20,61 % |
Nógrád | 49 | 53 | 18 | 21,52 % |
Főváros | 1 578 | 1 707 | 283 | 24,44 % |
Szabolcs-Szatmár-Bereg | 195 | 157 | 36 | 24,70 % |
ÖSSZESEN | 3 987 | 4 396 | 904 | 16,84 % |