361 cégtörlés egy hónap alatt az építőiparban, és ebben még nincs benne a világjárvány hatása
2020-03-25
Az építőipar sem néz könnyű időszak elé 2020-ban, a csökkenő teljesítményhez magas cégfluktuáció társul, a koronavírus terjedése pedig tovább ronthat a helyzeten.
2020 februárjában 361 cég került törlésre az építőiparban, ez 15 százalékkal magasabb érték, mint a 2019-es átlag. Az év eleji szezonalitásnak ugyan lehet még némi szerepe a februári adatokban, de az egy havi cégtörlési szám nemcsak az előző éves átlagot haladja meg, hanem az elmúlt 3 év összes februári értékét is messze felülmúlja.
A magas cégtörlési szám már önmagában sem jó hír, de ha hozzávesszük, hogy az építőipar januári teljesítménye 2,5 százalékkal elmaradt az azt megelőző év azonos időszakától, akkor egyértelműen kimondhatjuk, hogy nem indult jól az év az ágazat számára. Annak fényében különösen figyelemre méltó az adat, hogy 2016 eleje óta gyakorlatilag folyamatos volt a termelés növekedése, igaz 2019 vége fele már jelentősen lassult.
A koronavírus járvány hazai beköszöntése tehát nem a legjobb pillanatban érte az 54 ezer céget felvonultató és 200 ezer főt foglalkoztató szektort. Az ágazat februárban még a szokásához híven, a többi ágazathoz viszonyított rendhagyó viselkedési mintát produkálta. A magas cégtörlési számhoz még magasabb cégalapítási érték társult. Egy hónap alatt 531 cégalapítás került közzétételre az ágazatban, ami 10 százalékkal magasabb a szintén kiemelkedő 2019-es havi átlagnál is.
A koronavírus okozta világjárvány hatását érdemes lesz tehát nyomon követni az építőiparban is. Általában az építőipar érzékenyen reagál a gazdaság hullámzásaira, hiszen a nagy piaci beruházások elmaradása és felfutása is az ágazatban csapódik le az elsők között. Ezzel együtt a mostani világjárvány és gazdasági kiesés nem biztos, hogy ezt a mintát fogja követni.
Nagyon sok múlik azon, mennyi ideig tart a gazdaság csökkentett üzemmódja. Ha néhány hónap alatt lezárul, akkor a hullámvölgyön még átsegíthetik az ágazatot a folyamatban lévő beruházások. Az ÉVOSZ jelentése alapján egyértelműen érezhető az Olaszországból érkező importtevékenység leállása is. A csempék, a burkoló lapok, a szaniteráruk, a ragasztók, a fugázó anyagok, a hőszigetelő anyagok import beszerzése akadozik, lassítja a kivitelezéseket. Az építőipari tevékenységek egyes részei digitalizálhatók, mint a mérnöki tevékenység és a szerződéskötési, megrendelési folyamatok, ugyanakkor a tevékenység nagy része helyszíni munkához kötött, így az ágazatot súlyosan érintheti a járvány terjedése.
Általánosságban elmondható, hogy ezt az időszakot vélhetően azok az építőipari vállalkozások vészelik át a legjobban, amelyek széles és változatos ügyfélkörrel, széles termék vagy tevékenységportfólióval rendelkeznek, valamint az előkészítő tevékenységeket minél nagyobb részben tudják digitalizálni. Szintén fontos tényező a tőkeellátottság, illetve a cégcsoportok előnyben lehetnek, amennyiben a csoport többi része más ágazatokban működik. Kritikus tényező lehet, hogy mennyire sikerül fenntartani az ellátási láncot import termékek esetén. Ez nagyban függ attól, hány szállítóval dolgozik/dolgozott párhuzamosan egy vállalat, és milyen gyorsan tudják pótolni az esetlegesen kieső szállítókat, alvállalkozókat.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) februárra vonatkozó értéke átlagosan 19 százalék körül mozgott az építőiparban. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Győr-Moson-Sopron, Zala és Veszprém megyékben érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye produkálta.
*Újonnan indult eljárások
A magas cégtörlési szám már önmagában sem jó hír, de ha hozzávesszük, hogy az építőipar januári teljesítménye 2,5 százalékkal elmaradt az azt megelőző év azonos időszakától, akkor egyértelműen kimondhatjuk, hogy nem indult jól az év az ágazat számára. Annak fényében különösen figyelemre méltó az adat, hogy 2016 eleje óta gyakorlatilag folyamatos volt a termelés növekedése, igaz 2019 vége fele már jelentősen lassult.
A koronavírus járvány hazai beköszöntése tehát nem a legjobb pillanatban érte az 54 ezer céget felvonultató és 200 ezer főt foglalkoztató szektort. Az ágazat februárban még a szokásához híven, a többi ágazathoz viszonyított rendhagyó viselkedési mintát produkálta. A magas cégtörlési számhoz még magasabb cégalapítási érték társult. Egy hónap alatt 531 cégalapítás került közzétételre az ágazatban, ami 10 százalékkal magasabb a szintén kiemelkedő 2019-es havi átlagnál is.
A koronavírus okozta világjárvány hatását érdemes lesz tehát nyomon követni az építőiparban is. Általában az építőipar érzékenyen reagál a gazdaság hullámzásaira, hiszen a nagy piaci beruházások elmaradása és felfutása is az ágazatban csapódik le az elsők között. Ezzel együtt a mostani világjárvány és gazdasági kiesés nem biztos, hogy ezt a mintát fogja követni.
Nagyon sok múlik azon, mennyi ideig tart a gazdaság csökkentett üzemmódja. Ha néhány hónap alatt lezárul, akkor a hullámvölgyön még átsegíthetik az ágazatot a folyamatban lévő beruházások. Az ÉVOSZ jelentése alapján egyértelműen érezhető az Olaszországból érkező importtevékenység leállása is. A csempék, a burkoló lapok, a szaniteráruk, a ragasztók, a fugázó anyagok, a hőszigetelő anyagok import beszerzése akadozik, lassítja a kivitelezéseket. Az építőipari tevékenységek egyes részei digitalizálhatók, mint a mérnöki tevékenység és a szerződéskötési, megrendelési folyamatok, ugyanakkor a tevékenység nagy része helyszíni munkához kötött, így az ágazatot súlyosan érintheti a járvány terjedése.
Általánosságban elmondható, hogy ezt az időszakot vélhetően azok az építőipari vállalkozások vészelik át a legjobban, amelyek széles és változatos ügyfélkörrel, széles termék vagy tevékenységportfólióval rendelkeznek, valamint az előkészítő tevékenységeket minél nagyobb részben tudják digitalizálni. Szintén fontos tényező a tőkeellátottság, illetve a cégcsoportok előnyben lehetnek, amennyiben a csoport többi része más ágazatokban működik. Kritikus tényező lehet, hogy mennyire sikerül fenntartani az ellátási láncot import termékek esetén. Ez nagyban függ attól, hány szállítóval dolgozik/dolgozott párhuzamosan egy vállalat, és milyen gyorsan tudják pótolni az esetlegesen kieső szállítókat, alvállalkozókat.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) februárra vonatkozó értéke átlagosan 19 százalék körül mozgott az építőiparban. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Győr-Moson-Sopron, Zala és Veszprém megyékben érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye produkálta.
Opten – CFI megyénként az építőiparban, 2020. február
| Megye | Alapítások | Megszűnések | Felszámolások* | Opten – CFI |
| Győr-Moson-Sopron | 12 | 5 | 2 | 9,93% |
| Zala | 4 | 4 | 0 | 10,30% |
| Veszprém | 6 | 7 | 1 | 12,39% |
| Somogy | 6 | 4 | 2 | 12,93% |
| Baranya | 7 | 10 | 1 | 13,30% |
| Fejér | 15 | 8 | 4 | 14,48% |
| Tolna | 8 | 3 | 0 | 15,66% |
| Vas | 8 | 4 | 0 | 16,71% |
| Hajdú-Bihar | 20 | 10 | 4 | 18,02% |
| Pest | 87 | 46 | 6 | 18,13% |
| Csongrád | 11 | 13 | 0 | 19,19% |
| Jász-Nagykun-Szolnok | 15 | 3 | 1 | 19,30% |
| Bács-Kiskun | 26 | 3 | 5 | 19,61% |
| Békés | 8 | 5 | 1 | 20,77% |
| Komárom-Esztergom | 11 | 16 | 1 | 22,36% |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 21 | 15 | 14 | 23,71% |
| Heves | 12 | 10 | 3 | 25,68% |
| Főváros | 200 | 162 | 35 | 28,99% |
| Nógrád | 12 | 4 | 0 | 34,41% |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 42 | 29 | 6 | 40,79% |
| ÖSSZESEN | 531 | 361 | 86 | 19,83% |