A koronavírus mellett a madárinfluenza is sújtja a hazai baromfitenyésztőket
2020-04-22
Az embereket tömegesen fertőző koronavírusról szóló hírek nagyrészt kiszorították a médiából a hazai madárinfluenza megjelenését. A járvány tovább csökkentheti a baromfitenyésztésből élők, amúgy is zsugorodó számát – derül ki az OPTEN céginformációs szolgáltató adataiból.
| Év | Működő cégek száma (db) | Alkalmazotti létszám (fő) | Éves nettó árbevétel (eFt) | Adózás előtti eredmény (eFt) | Felszámolási eljárás alá került cégek száma (db) | Végrehajtási eljárás alá került cégek száma (db) | CFI (%) |
| 2016 | 816 | 8 031 | 283 601 434 | 16 552 144 | 9 | 65 | 11,8 |
| 2017 | 785 | 7 607 | 285 734 617 | 29 827 556 | 15 | 73 | 8,8 |
| 2018 | 787 | 7 694 | 322 462 870 | 29 917 328 | 13 | 54 | 10,9 |
| 2019 | 759 | 7 966 | Nem lezárt év | Nem lezárt év | 12 | 53 | 8,7 |
| 2020 | 721 | 7 342 | Nem lezárt év | Nem lezárt év | 3 | 17 | Nem lezárt év |
Bár a magyarországi baromfitenyésztéssel foglalkozó társas vállalkozások száma az utóbbi években – a 2018-as éves közel stagnáló értékét leszámítva – folyamatosan csökkent. Jelenleg majdnem 100-zal (12%-kal) kevesebb cég működik, mint 2016-ban, még mindig a legnagyobb hazai állattenyésztési ágazat. Ehhez a számhoz kell hozzáadnunk azt a jelenleg 895 működő egyéni vállalkozást, amelyek szintén ebben az ágazatban dolgoznak és valószínűleg, közülük kerülnek ki a legkisebb piaci szereplők. Elmondható, hogy az alapanyagtermelésen túli egyéb vállalkozásokkal együtt összességében több mint 1600 céget és közel ugyanennyi egyéni vállalkozót érint a madárinfluenza hazai megjelenése.
A szektor éves árbevétele egyenletes növekedést mutat, 2016-ban 283 milliárd forintot értek el az alapanyagtermeléssel foglalkozó vállalkozások, ami a rákövetkező évre 285 milliárdra, 2018-ban pedig 322 milliárd forintra ugrott. Ezzel párhuzamosan a jövedelmezőség mértéke nem követte az árbevétel növekedés ütemét. Az adózás előtti eredmény bár 2017-ben 29 milliárdra emelkedett, az előző év 16 milliár forintjáról, ez az érték viszont alig növekedett 2018-ban.
Az alkalmazotti létszám hektikusan alakult a vizsgált években. A 2017-es erős csökkenés után, lassú növekedés következett, jelenleg viszont ismét az alkalmazottak számának zsugorodása figyelhető meg. Jelenleg a szektor, közel 7500 munkavállalónak biztosít közvetlen megélhetést, de a beszállítói és feldolgozói láncok okán ennél lényegesen nagyobb a munkaerőpiaci jelenléte.
Míg a felszámolási eljárások száma viszonylag kevés, addig a végrehajtások számának alakulása jól mutatja, hogy a piaci szereplők egy része likviditási gondokkal küzd. Az Opten cégfluktuációs indexének 8% és 11% közötti ingadozása azt jelzi, hogy az ágazatban a hazai átlagnál kisebb arányú a cégek cserélődése.
A koronavírus az élelmiszerkereskedelmet nem fagyasztotta be, az első hetek felvásárlási láza pozitívan hatott, majd azt követően komoly kínálati piac jellemezte a baromfihús forgalmazást. E mögött a HORECA szektor eltűnése és a közétkeztetés teljes leállása áll – egész Európában. Részben a kialakult piaci viszonyok, részben a madárinfluenza hazai megjelenése miatt az egyedszámok radikálisan csökkenhetnek. A víziszárnyas termékpályákat összefogó integrátorok, akik bérnevelésre adják ki az állatokat, majd ők is vásárolják vissza, erős nyomás alatt tartják a termelőket- a piaci viszonyok miatt indokolt – alacsony felvásárlási árakkal. A járvány első hulláma leginkább a víziszárnyasokat érintette, ezért valószínűleg kevesebb hazai nevelésű kacsa és liba kerül idén a háziasszonyok konyhájára, és exportra is. Némileg megnyugtató, hogy a jogszabályi környezet lehetőséget ad állami kártalanításra, amely a madárinfluenza közvetlen hatását gazdaságilag orvosolja a termelők irányába. A kártalanítás azon vállalkozások számára biztosított, akik betartották a vonatkozó állategészségügyi szabályokat.
A probléma hosszabb távú megoldását célozza az az április 27-én – a Vidékfejlesztési Program keretében – megnyíló Európai Uniós pályázat, ami a baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztésére fordít maximum 30 millió forint vissza nem térítendő támogatást pályázatonként, a KMR régióban 60%, a többi régióban 40% pályázói önrész mellett. Kérdés, hogy ez milyen fejlesztésre ad lehetőséget a sok telephellyel rendelkező vállalkozásoknak és az is, hogy azoknak a tenyésztőknek, akiknek állományát a madárinfluenza miatt le kellett ölni, maradt-e annyi pénzügyi tartalékjuk, hogy a pályázati önrészt fedezni tudják – zárja elemzését az OPTEN céginformációs szolgáltató.
A szektor éves árbevétele egyenletes növekedést mutat, 2016-ban 283 milliárd forintot értek el az alapanyagtermeléssel foglalkozó vállalkozások, ami a rákövetkező évre 285 milliárdra, 2018-ban pedig 322 milliárd forintra ugrott. Ezzel párhuzamosan a jövedelmezőség mértéke nem követte az árbevétel növekedés ütemét. Az adózás előtti eredmény bár 2017-ben 29 milliárdra emelkedett, az előző év 16 milliár forintjáról, ez az érték viszont alig növekedett 2018-ban.
Az alkalmazotti létszám hektikusan alakult a vizsgált években. A 2017-es erős csökkenés után, lassú növekedés következett, jelenleg viszont ismét az alkalmazottak számának zsugorodása figyelhető meg. Jelenleg a szektor, közel 7500 munkavállalónak biztosít közvetlen megélhetést, de a beszállítói és feldolgozói láncok okán ennél lényegesen nagyobb a munkaerőpiaci jelenléte.
Míg a felszámolási eljárások száma viszonylag kevés, addig a végrehajtások számának alakulása jól mutatja, hogy a piaci szereplők egy része likviditási gondokkal küzd. Az Opten cégfluktuációs indexének 8% és 11% közötti ingadozása azt jelzi, hogy az ágazatban a hazai átlagnál kisebb arányú a cégek cserélődése.
A koronavírus az élelmiszerkereskedelmet nem fagyasztotta be, az első hetek felvásárlási láza pozitívan hatott, majd azt követően komoly kínálati piac jellemezte a baromfihús forgalmazást. E mögött a HORECA szektor eltűnése és a közétkeztetés teljes leállása áll – egész Európában. Részben a kialakult piaci viszonyok, részben a madárinfluenza hazai megjelenése miatt az egyedszámok radikálisan csökkenhetnek. A víziszárnyas termékpályákat összefogó integrátorok, akik bérnevelésre adják ki az állatokat, majd ők is vásárolják vissza, erős nyomás alatt tartják a termelőket- a piaci viszonyok miatt indokolt – alacsony felvásárlási árakkal. A járvány első hulláma leginkább a víziszárnyasokat érintette, ezért valószínűleg kevesebb hazai nevelésű kacsa és liba kerül idén a háziasszonyok konyhájára, és exportra is. Némileg megnyugtató, hogy a jogszabályi környezet lehetőséget ad állami kártalanításra, amely a madárinfluenza közvetlen hatását gazdaságilag orvosolja a termelők irányába. A kártalanítás azon vállalkozások számára biztosított, akik betartották a vonatkozó állategészségügyi szabályokat.
A probléma hosszabb távú megoldását célozza az az április 27-én – a Vidékfejlesztési Program keretében – megnyíló Európai Uniós pályázat, ami a baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek fejlesztésére fordít maximum 30 millió forint vissza nem térítendő támogatást pályázatonként, a KMR régióban 60%, a többi régióban 40% pályázói önrész mellett. Kérdés, hogy ez milyen fejlesztésre ad lehetőséget a sok telephellyel rendelkező vállalkozásoknak és az is, hogy azoknak a tenyésztőknek, akiknek állományát a madárinfluenza miatt le kellett ölni, maradt-e annyi pénzügyi tartalékjuk, hogy a pályázati önrészt fedezni tudják – zárja elemzését az OPTEN céginformációs szolgáltató.