A teljes cégbázisban csökken, de az építőiparban még mindig emelkedik a társas vállalkozások száma
2022-03-28
Az építőipar rendhagyó viselkedése 2022-ben sem áll le, februárban is 65 százalékkal több cég jött létre az ágazatban, mint amennyi megszűnt. A 64 ezret közelíti a szektorban a működő társas vállalkozások száma.
Az építőipar sok tekintetben igen más pályán mozgott az elmúlt 10 évben, mint a többi hazai ágazat. A szektorra mindig is érzékenyen hatottak a gazdaság hullámzásai, de a kormányzati ösztönzési programok, az EU-s források ciklikussága és az ágazat szabályozási kérdései mind-mind erősen kihatottak a szektor szereplőire, termelésére, illetve a szektorba be- és kilépő vállalkozók számára is.
10 éve külön utakon
Ezt a rendhagyó pályát mind hosszú távon, mind rövid távon egyértelműen azonosítani lehet. 10 évre visszatekintve a teljes cégbázisban 600 ezerről 530 ezerre csökkent a társas vállalkozások száma, míg az építőiparban 60 ezerről közel 64 ezerre tudott emelkedni ez az érték. Tehát míg országos, összágazati szinten nagyot csökkent a cégek száma, addig az építőiparban emelkedni tudott. 2012-ben a hazai társas vállalkozások 10 százaléka tevékenykedett az építőiparban, de az arányok eltolódásának köszönhetően mára már a hazai cégek 12 százaléka rendelkezik építőipari főtevékenységgel.
2020-2021-ben ugyan összeségében mind az építőiparban, mind a teljes cégbázisban növekedett a társas vállalkozások száma, de 2022-ben újra elkülönülni látszik az építőipar pályája. Míg az év első 2 hónapjában a teljes cégbázisban már csökkent a cégek száma, addig az építőiparban növekedni tudott. A cégszám bővülés februárban különösen látványos, ugyanis az év második hónapjában 589 cégalapítás mellett csak 355 cégtörlés került közzétételre.
Magasban az építőipari felszámolások
Természetesen egy ágazatban a vállalkozók számának növekedése alapvetően jó hír, és az építőipari cégek közötti elszámolásokra irányuló szabályozások sokat fejlődtek az elmúlt években, azonban vannak továbbra is aggasztó jelenségek. A hazai cégbázis 12 százalékát adják ki az építőipari vállalkozók, de a felszámolásokat nézve – éves átlagban – már minden 4. felszámolás építőipari cég ellen indul, azaz a szektor a kifizetetlen számlák területén még mindig jóval fertőzöttebb, mint a többi iparág. Ha a cégek megszűnési arányát nézzük, akkor már nem olyan borús a helyzet. Mind az építőiparban, mind a teljes cégbázisban a cégek 3,5 százaléka szűnik meg 1 év alatt, de sajnos a felszámolási problémát ez nem feledteti, hiszen az ágazat szereplői számára jellemzően ez a legproblémásabb megszüntetésre irányuló eljárástípus a hátrahagyott tartozások miatt.
A felszámoláson kívül másik két megszüntetésre irányuló eljárástípus a vártaknak megfelelő értékeket hozott februárban. Az ágazatban végelszámolási eljárásból 58, míg kényszertörlési eljárásból 585 került közzétételre februárban. A végelszámolási érték átlagosnak mondható, míg a kényszertörlési eljárások magas száma az eljárástípus hosszú szünetelésének és fél évvel ezelőtti újraindulásának köszönhető.
Minden 5. egyéni vállalkozó az építőiparban indul
A társas vállalkozások mellett az egyéni vállalkozók száma is rendhagyó mintát követ az építőiparban. Csak 2022 februárjában 1442 új egyéni vállalkozó kezdte meg működését az ágazatban, ami minden tekintetben kiemelkedőnek számít. A februári új építőipari egyéni vállalkozó szám nemcsak, hogy az amúgy is magas januári értéket haladja meg több mint 10 százalékkal, de a 2021-es havi átlagot már több mint 25 százalékkal haladja meg. Ezek mellett a többi ágazat egyéni vállalkozóihoz képest is magas az érték, februárban ugyanis minden 5. új egyéni vállalkozó az építőiparban kezdte meg működését. Jelenleg mintegy 73 ezer egyéni vállalkozó tevékenykedik az építőiparban, és számuk meredeken emelkedik. Az egyéni vállalkozók száma a többi ágazatban is emelkedik valamennyire, de az építőipari emelkedést meg sem közelítik, így az ágazat rendhagyó viselkedése az egyéni vállalkozók körében is tetten érhető.
Az ágazatban érzékelhető áremelkedés és szakemberhiány érthetően sok vállalkozót a területre csábít, az azonban csak hosszú távon fog kiderülni, hogy mennyire egészséges a szektor számára a sok egyéni és mikrovállalkozás. A felszámolások és végrehajtások magas száma azt mutatja, hogy van még tere az ágazatban a tisztulásnak.
Háborús kilátások
Mindezek mellett az építőipar operatív működését erősen befolyásolják az orosz-ukrán háború közvetlen és közvetett hatásai. Egyik ilyen hatás a devizaárfolyamok erős ingadozása, ami a termékek és szolgáltatások árazását nagyon meg tudja nehezíteni. Egyes területeken már napi szintű árazást vezettek be a termékekre a vállalkozók. A háború logisztikai problémákat is okoz, sok építőanyag ugyanis Ukrajnán keresztül érkezett eddig az országba bejáratott útvonalakon. Ezen szállítmányok átszervezése sok esetben nem kis feladat. Mindezek miatt a szektorban további áremelkedés is elképzelhető, különösen, ha a háborús konfliktus sokáig elhúzódik.
A szektor jövőjére nézve a belföldi hatások sem mellékesek, több építőipari-kereslet generáló program is lejár 2022-ben, mint a falusi CSOK, az otthonfelújítási támogatás és a kedvezményes lakásáfa szabályozás. Ezek kifutása – amennyiben nem változnak a mostani határidők – komoly visszaesést okozhatnak a keresletben, elsősorban a lakásépítési piacon. Másrészről a határidők közeledése felpörgetheti ideiglenesen a keresletet.
Az építőipari termelés alapvetően jól alakult az elmúlt időszakban, a 2020-as visszaesést sikerült 2021-ben ledolgozni, bár 2022-es januári érték némi törést jelent. A KSH adatai szerint a januári építőipari termelés 6,3 százalékkal esett vissza decemberhez képest, de még így is 3,3 százalékkal meghaladja az előző év azonos időszakát. A januári szerződésállomány is bíztatóan alakult, amely 6,3 százalékkal haladja meg a 2021 januári értéket, tehát csupán az adatokat nézve az építőipar lendülete még biztos kitart egy darabig.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) februárra vonatkozó értéke átlagosan 18 százalék körül mozgott az építőiparban. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Vas, Csongrád-Csanád és Baranya megyékben érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Veszprém és a Jász-Nagykun-Szolnok megye produkálta.
*Újonnan indult eljárások
10 éve külön utakon
Ezt a rendhagyó pályát mind hosszú távon, mind rövid távon egyértelműen azonosítani lehet. 10 évre visszatekintve a teljes cégbázisban 600 ezerről 530 ezerre csökkent a társas vállalkozások száma, míg az építőiparban 60 ezerről közel 64 ezerre tudott emelkedni ez az érték. Tehát míg országos, összágazati szinten nagyot csökkent a cégek száma, addig az építőiparban emelkedni tudott. 2012-ben a hazai társas vállalkozások 10 százaléka tevékenykedett az építőiparban, de az arányok eltolódásának köszönhetően mára már a hazai cégek 12 százaléka rendelkezik építőipari főtevékenységgel.
2020-2021-ben ugyan összeségében mind az építőiparban, mind a teljes cégbázisban növekedett a társas vállalkozások száma, de 2022-ben újra elkülönülni látszik az építőipar pályája. Míg az év első 2 hónapjában a teljes cégbázisban már csökkent a cégek száma, addig az építőiparban növekedni tudott. A cégszám bővülés februárban különösen látványos, ugyanis az év második hónapjában 589 cégalapítás mellett csak 355 cégtörlés került közzétételre.
Magasban az építőipari felszámolások
Természetesen egy ágazatban a vállalkozók számának növekedése alapvetően jó hír, és az építőipari cégek közötti elszámolásokra irányuló szabályozások sokat fejlődtek az elmúlt években, azonban vannak továbbra is aggasztó jelenségek. A hazai cégbázis 12 százalékát adják ki az építőipari vállalkozók, de a felszámolásokat nézve – éves átlagban – már minden 4. felszámolás építőipari cég ellen indul, azaz a szektor a kifizetetlen számlák területén még mindig jóval fertőzöttebb, mint a többi iparág. Ha a cégek megszűnési arányát nézzük, akkor már nem olyan borús a helyzet. Mind az építőiparban, mind a teljes cégbázisban a cégek 3,5 százaléka szűnik meg 1 év alatt, de sajnos a felszámolási problémát ez nem feledteti, hiszen az ágazat szereplői számára jellemzően ez a legproblémásabb megszüntetésre irányuló eljárástípus a hátrahagyott tartozások miatt.
A felszámoláson kívül másik két megszüntetésre irányuló eljárástípus a vártaknak megfelelő értékeket hozott februárban. Az ágazatban végelszámolási eljárásból 58, míg kényszertörlési eljárásból 585 került közzétételre februárban. A végelszámolási érték átlagosnak mondható, míg a kényszertörlési eljárások magas száma az eljárástípus hosszú szünetelésének és fél évvel ezelőtti újraindulásának köszönhető.
Minden 5. egyéni vállalkozó az építőiparban indul
A társas vállalkozások mellett az egyéni vállalkozók száma is rendhagyó mintát követ az építőiparban. Csak 2022 februárjában 1442 új egyéni vállalkozó kezdte meg működését az ágazatban, ami minden tekintetben kiemelkedőnek számít. A februári új építőipari egyéni vállalkozó szám nemcsak, hogy az amúgy is magas januári értéket haladja meg több mint 10 százalékkal, de a 2021-es havi átlagot már több mint 25 százalékkal haladja meg. Ezek mellett a többi ágazat egyéni vállalkozóihoz képest is magas az érték, februárban ugyanis minden 5. új egyéni vállalkozó az építőiparban kezdte meg működését. Jelenleg mintegy 73 ezer egyéni vállalkozó tevékenykedik az építőiparban, és számuk meredeken emelkedik. Az egyéni vállalkozók száma a többi ágazatban is emelkedik valamennyire, de az építőipari emelkedést meg sem közelítik, így az ágazat rendhagyó viselkedése az egyéni vállalkozók körében is tetten érhető.
Az ágazatban érzékelhető áremelkedés és szakemberhiány érthetően sok vállalkozót a területre csábít, az azonban csak hosszú távon fog kiderülni, hogy mennyire egészséges a szektor számára a sok egyéni és mikrovállalkozás. A felszámolások és végrehajtások magas száma azt mutatja, hogy van még tere az ágazatban a tisztulásnak.
Háborús kilátások
Mindezek mellett az építőipar operatív működését erősen befolyásolják az orosz-ukrán háború közvetlen és közvetett hatásai. Egyik ilyen hatás a devizaárfolyamok erős ingadozása, ami a termékek és szolgáltatások árazását nagyon meg tudja nehezíteni. Egyes területeken már napi szintű árazást vezettek be a termékekre a vállalkozók. A háború logisztikai problémákat is okoz, sok építőanyag ugyanis Ukrajnán keresztül érkezett eddig az országba bejáratott útvonalakon. Ezen szállítmányok átszervezése sok esetben nem kis feladat. Mindezek miatt a szektorban további áremelkedés is elképzelhető, különösen, ha a háborús konfliktus sokáig elhúzódik.
A szektor jövőjére nézve a belföldi hatások sem mellékesek, több építőipari-kereslet generáló program is lejár 2022-ben, mint a falusi CSOK, az otthonfelújítási támogatás és a kedvezményes lakásáfa szabályozás. Ezek kifutása – amennyiben nem változnak a mostani határidők – komoly visszaesést okozhatnak a keresletben, elsősorban a lakásépítési piacon. Másrészről a határidők közeledése felpörgetheti ideiglenesen a keresletet.
Az építőipari termelés alapvetően jól alakult az elmúlt időszakban, a 2020-as visszaesést sikerült 2021-ben ledolgozni, bár 2022-es januári érték némi törést jelent. A KSH adatai szerint a januári építőipari termelés 6,3 százalékkal esett vissza decemberhez képest, de még így is 3,3 százalékkal meghaladja az előző év azonos időszakát. A januári szerződésállomány is bíztatóan alakult, amely 6,3 százalékkal haladja meg a 2021 januári értéket, tehát csupán az adatokat nézve az építőipar lendülete még biztos kitart egy darabig.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) februárra vonatkozó értéke átlagosan 18 százalék körül mozgott az építőiparban. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Vas, Csongrád-Csanád és Baranya megyékben érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Veszprém és a Jász-Nagykun-Szolnok megye produkálta.
Opten – CFI megyénként az építőiparban, 2022. február
| Megye | Alapítások | Megszűnések | Felszámolások* | Opten – CFI |
| Vas | 7 | 1 | 0 | 9,79% |
| Csongrád-Csanád | 11 | 4 | 7 | 10,48% |
| Baranya | 14 | 2 | 8 | 11,39% |
| Győr-Moson-Sopron | 19 | 4 | 36 | 11,72% |
| Zala | 6 | 5 | 10 | 12,14% |
| Somogy | 10 | 2 | 12 | 12,69% |
| Komárom-Esztergom | 8 | 12 | 6 | 14,52% |
| Tolna | 8 | 4 | 29 | 14,72% |
| Hajdú-Bihar | 24 | 7 | 12 | 16,50% |
| Bács-Kiskun | 25 | 7 | 5 | 18,07% |
| Fejér | 30 | 5 | 4 | 18,72% |
| Nógrád | 8 | 3 | 5 | 18,88% |
| Heves | 12 | 7 | 20 | 19,50% |
| Békés | 12 | 3 | 16 | 19,69% |
| Pest | 117 | 56 | 35 | 19,80% |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 30 | 14 | 15 | 21,17% |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 35 | 7 | 36 | 21,55% |
| Veszprém | 25 | 8 | 5 | 26,47% |
| Főváros | 168 | 189 | 216 | 27,63% |
| Jász-Nagykun-Szolnok | 20 | 15 | 4 | 32,11% |
| ÖSSZESEN | 589 | 355 | 481 | 17,88% |