Adják-veszik a magyar cégeket

A vállalatok tulajdonosi köre meghatározó szerepet tölt be az adott cég, de még a partnerek és a versenytársak életpályájában is. Így egy tulajdonosváltás komoly következményeket okoz a cég mikrokörnyezetében, a tömeges tulajdonoscseréknek pedig már makrogazdasági hatásai is lehetnek.
 
Egy gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetváltozásáról akkor beszélhetünk, ha új tulajdonos lép be a vállalatba, vagy egy korábbi tulajdonos jogviszonya megszűnik. Számos folyamat vezethet egy cégen belül a befektetői kör átalakulásához, így egy-egy tulajdonosváltási hullám elemzésénél mindig érdemes az okokat is feltérképezni.
 
A tulajdonosváltásoknak lehetnek teljesen természetes okai is, például családon belüli öröklés, de okozhatja a cég átalakulása, szétválása, több cég összeolvadása is. Ezek a változások legtöbbször csak korlátozott hatással vannak a mikrokörnyezetre. Jelentősebb hatással a befektetői célú fel- és bevásárlások járhatnak.
 
A befektetők tevékenysége többnyire a gazdasági és jogi környezethez illeszkedik, így a tulajdonoscserék vizsgálata jó indikátor lehet egy ország gazdasági környezetének megítélésében – hívja fel a figyelmet Pertics Richárd, a BCE Nemzeti Cégtár Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. Mint a legtöbb gazdasági folyamat esetében, a tulajdonosi kör változásában sem szerencsés sem az extrém kilengés, sem a pangás. Az extrém tulajdonosváltási hullámok következtében piacra lépő új szereplők hada nehezen kiszámíthatóvá tehet egy-egy szektort, míg a nagyon alacsony tulajdonosváltási arány a befektetők hiányát és a gazdasági stagnálást jelezheti.
 
„Egy egészséges cégstruktúrában a tulajdonosi szerkezetnek természetes, stabil megújulási aránya van. A hazai cégtulajdonosi kör vizsgálata ezzel szemben azt mutatta ki, hogy 2013 rendkívüli év volt a tulajdonosok körében. Több mint a százezer működő cég tulajdonosi körében történt változás, ami közel kétszerese a korábbi évek értékeinek” – mondja Pertics Richárd.
 
A mostani tulajdonosváltási hullámot a Nemzeti Cégtár vezérigazgatója szerint három fő tényezőre lehet visszavezetni. A legjelentősebb, hogy a hazai jogi környezet változása számos ponton érintette a magyar vállalkozókat, s ennek következtében sokan döntöttek a kiszállás vagy az átalakulás mellett. Ebbe a kategóriába sorolhatóak az adózási szabályok és a tulajdonosi felelősségre vonatkozó szabályok változásai, de az adóoptimalizálás célú „offshore tulajdonos bejegyzése” is az adószabályozás sajátosságaira vezethető vissza. A másik tényező a gazdaság lassú talpra állása, ami a befektető vállalkozók körében kiemelt aktivitást indukált. Végül nem szabad megfeledkezni a hazai cégkereskedelemről: a jogi és gazdasági környezet változása növeli az alvó cégekre irányuló keresletet is. Sok ilyen vállalatot piaci áruként adnak-vesznek gazdáik, bizonyos közvetítő cégek pedig kereskedő szerepkört töltenek be ezeknél az ügyleteknél.
 
A tulajdonosváltási arány néhány szektorban, például a mezőgazdaságban, a média-, a tanácsadói és az informatikai szektorban jóval átlag fölötti volt, de a művészeti tevékenységgel foglalkozó vállalatok körében is intenzív volt a mozgás.