Aggasztóvá kezd válni az alacsony vállalkozói kedv
2016-05-17
Újra csúcsra járatta a Cégbíróság a vállalkozások törlését, amennyiben 5327 vállalkozást szüntettek meg Magyarországon áprilisban. Ez újabb cégtörlési rekordot jelent, az eddigi legrosszabb hónap 2015 szeptembere volt, amikor 5004 társaság jutott erre a sorsra. „Aggasztóbb azonban, hogy a cégalapítások száma még mindig stagnál” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.
Hosszú hónapok lassú csökkenése után áprilisban ismét csúcsra ugrott a megszűnő gazdasági társaságok száma Magyarországon. A cégbíróság 5327 vállalkozást törölt egyetlen hónap alatt, ami új rekord a statisztikában. Eddig egyetlen egyszer, 2015 szeptemberében kúszott 5000 fölé a mutató. „Továbbra is azt gondoljuk, hogy mostantól nyugodtabb hónapok következhetnek, mert az alvó és magára hagyott cégek ellen 2014-ben indított offenzíva tavaly lezárult, így lassan az utórengéseknek is el kell halniuk” – mondja az Opten igazgatója. Ezt a trendet segíti az is, hogy a korlátolt felelősségű társaságok jegyzett tőkéjének 3 millióra forintra emelésének határidejét 1 évvel eltolta a kormány, így újabb cégtörlési hullám csak 2017-ra várható.
Az igazgató szavait alátámasztja, hogy a 2015 tavaszi havi 4-5000 új kényszertörlési óta a hatóság egyre kevesebb ilyen eljárást indít. „Bár az áprilisi 1755 kényszertörlés valamivel több, mint amit az elmúlt hónapokban megszoktunk, trendváltásról nem beszélhetünk. A kényszertörlések száma vélhetően elérte üzemi hőfokát, és a jelenlegi gazdasági, cégjogi és üzleti etikai helyzet mellett a számuk havi 1500 körül állandósulni látszik, ami a gazdaság állapotáról keveset árul el, sokkal inkább a hazai cégstruktúra éretlenségét jelzi” – teszi hozzá Pertics Richárd.
A megszűnéshez vezető másik gyakori eljárás a felszámolás, amit a hitelezők indítanak eladósodott cégekkel szemben. „Ezek száma 2012-13-ban nemritkán meghaladta a havi 1800-2000 darabot, azóta azonban szépen visszaesett, ami azt támasztja alá, hogy a magyar gazdaság a kormányzat szigorító intézkedéseinek hatására némileg fehéredik” – mondja az Opten igazgatója. Áprilisban 1577 céget töröltek felszámolás miatt, az újonnan közzétett felszámolások száma pedig 824 volt, ami lényegében a fele a rosszabb időkben rögzített adatoknak.
Opten – CFI megyénként, 2016. április
* Újonnan indult eljárások
Az igazgató szavait alátámasztja, hogy a 2015 tavaszi havi 4-5000 új kényszertörlési óta a hatóság egyre kevesebb ilyen eljárást indít. „Bár az áprilisi 1755 kényszertörlés valamivel több, mint amit az elmúlt hónapokban megszoktunk, trendváltásról nem beszélhetünk. A kényszertörlések száma vélhetően elérte üzemi hőfokát, és a jelenlegi gazdasági, cégjogi és üzleti etikai helyzet mellett a számuk havi 1500 körül állandósulni látszik, ami a gazdaság állapotáról keveset árul el, sokkal inkább a hazai cégstruktúra éretlenségét jelzi” – teszi hozzá Pertics Richárd.
A megszűnéshez vezető másik gyakori eljárás a felszámolás, amit a hitelezők indítanak eladósodott cégekkel szemben. „Ezek száma 2012-13-ban nemritkán meghaladta a havi 1800-2000 darabot, azóta azonban szépen visszaesett, ami azt támasztja alá, hogy a magyar gazdaság a kormányzat szigorító intézkedéseinek hatására némileg fehéredik” – mondja az Opten igazgatója. Áprilisban 1577 céget töröltek felszámolás miatt, az újonnan közzétett felszámolások száma pedig 824 volt, ami lényegében a fele a rosszabb időkben rögzített adatoknak.
A jó hírek ellenére nem látszik ugyanakkor növekedés az új társaságok alapításában. Áprilisban 2157 új céget jegyeztek be, ez nem hozott változást a 2014 közepe óta tartó stagnálásban. „Szigor ide, szigor oda, a cégjogi környezet már egy ideje stabil, és egy prosperáló gazdaságban javuló vállalkozási kedvet kellene tapasztalnunk. Ezzel szemben a kedvező hitelezési környezet ellenére a cégalapítások száma két éve stagnál, ami leginkább azt sugallja, hogy a vállalkozói bizalom még nem állt helyre.” – mondja Pertics Richárd.
Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten – CFI) az adott időszakban törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez. Az index áprilisi értéke megyénként átlagosan 14 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve az áprilisi Opten – CFI Győr-Moson-Sopron, Bács-Kiskun és Zala megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megye produkálta.
Opten – CFI megyénként, 2016. április
| Megye | Alapítások | Megszűnések | Felszámolások* | Opten – CFI |
| Győr-Moson-Sopron megye | 72 | 68 | 34 | 9,29% |
| Bács-Kiskun megye | 63 | 97 | 23 | 10,07% |
| Zala megye | 35 | 48 | 20 | 10,28% |
| Veszprém megye | 47 | 59 | 8 | 10,90% |
| Békés megye | 25 | 53 | 16 | 11,74% |
| Csongrád megye | 65 | 83 | 29 | 11,81% |
| Hajdú-Bihar megye | 75 | 111 | 27 | 12,23% |
| Komárom-Esztergom megye | 49 | 78 | 20 | 12,61% |
| Tolna megye | 27 | 45 | 8 | 12,87% |
| Somogy megye | 30 | 76 | 21 | 13,41% |
| Nógrád megye | 18 | 29 | 8 | 13,64% |
| Borsod-Abaúj-Zemplén megye | 60 | 147 | 32 | 13,68% |
| Heves megye | 49 | 55 | 46 | 14,17% |
| Pest megye | 318 | 609 | 89 | 14,88% |
| Baranya megye | 52 | 141 | 18 | 15,48% |
| Vas megye | 27 | 85 | 12 | 16,48% |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | 55 | 160 | 28 | 19,08% |
| Fejér megye | 68 | 176 | 26 | 19,27% |
| Jász-Nagykun-Szolnok megye | 45 | 127 | 23 | 22,55% |
| Főváros | 977 | 3 080 | 336 | 24,73% |
| ÖSSZESEN | 2 157 | 5 327 | 824 | 14,46% |