Alapítani könnyű, megszabadulni annál nehezebb a cégtől
Tavaly július óta kevesebb pénzből és gyorsabban alapíthatunk kft.-t és zárt részvénytársaságot. Céget törölni nemcsak hosszabb ideig tart, de jóval bonyolultabb is. Ha vállalkozásunknak adósságai vannak, még az APEH-hal is meggyűlhet a bajunk.
Kft.-t már 500 ezer forintos törzstőkével, zártkörűen működő részvénytársaságot pedig akár 5 millió forinttal is lehet alapítani. A cégbejegyzéshez nem kötelező a bankszámlanyitás, elég az ügyvezetőnek nyilatkoznia arról, hogy befizették a pénzbeli betéteket. A nyilatkozatot ügyvédnek kell ellenjegyeznie vagy közjegyzőnek hitelesítenie, ezt követően már csak a cégbíróságra kell benyújtani az okiratokat a társaság bejegyzéséhez. Az ilyen papíralapú cégalapításra, amely a gyakorlatban két napig tart, már csak 2008. június 30-áig van lehetőség. Július 1-jétől kötelezővé s kizárólagossá válik az elektronikus cégeljárás, amelynek során egyetlen óra alatt is bejegyezhetik a céget. Alkalmazásához nem lesz feltétlenül szükség előzetes cégnévfoglalásra, mint ahogy ma ezt elvárják: csak az elektronikus utat és a törvényi szerződésmintát követelik majd meg, és az utóbbiakat – a bt.-k, kft.-k mellett – a zrt.-k is használhatják majd.
Ezeket a változásokat a múlt év júniusában fogadta el a parlament, többségük 2007. szeptember 1-jén hatályba lépett. A könnyítések hatására a cégalapítások hosszú évek óta jellemző emelkedő tendenciája a múlt év második felében tovább gyorsult, s miközben 2006-ban 40 százalékkal több céget jegyeztek be, mint ahányat töröltek a cégjegyzékből, tavaly ez az arány már elérte a 60 százalékot – derül ki az Opten Kft. felméréséből. Az sem véletlen, hogy a 34 ezer újonnan bejegyzett cég háromnegyede korlátolt felelősségű társaság lett, és 60 százalékuk élt az új lehetőséggel, azaz 500 ezer forintos törzstőkével jött létre.
Adóellenőrzés felszámoláskor
Az APEH 18 milliós áfahiányt állapított meg annál a felszámolás alatt álló cégnél, amely éves kiadásait nem tudta számlával igazolni. Ez a mögöttes felelősség miatt a beltagot terhelte volna, de az adóhatóság határozatát a könyvelő megfellebbezte azzal, hogy a könyvelési anyagok hiányzó része megvan, csak tévedésből nála maradt. Az adóhatóság elutasította a fellebbezést, közben a határozat jogerős lett. A felszámoló jogi képviselője hiába csatolta az összes hiányzó számlát, ezt az APEH szintén elutasította. Felülvizsgálati eljárásban az adóhatóság elnöke végül elrendelte az ismételt ellenőrzést.
Az adóhatóság felszámolási eljárásban történő adóellenőrzése teljesen kihagyja a cég volt ügyvezetőjét. Ez jogszabályi szinten rendben van, de a való életben hiányosság, ugyanis az ügyvezető így minden jogát elveszíti, csak felelősségei maradnak, ami miatt ilyen helyzetek jönnek létre.
Megjelenés dátuma: 2008. február