Államilag támogatott nemfizetés
Novemberben 1300 cég került felszámolás alá Magyarországon. Ez az adat nagyjából megfelel az elmúlt fél év átlagos havi jelzőszámainak. November végéig összesen 13708 cég jutott hasonló sorsra, miközben 12383 cég bezárásáról maguk a tulajdonosok döntöttek.
Hónapok óta stagnál a havonta felszámolás alá kerülő cégek száma, nyár óta szinte minden hónapban valamivel több mint 1300 cég ellen indítanak fizetésképtelenségi eljárást a tulajdonosok. A válság előtti időkben havonta jellemzően 800-900 cég került bajba, de tavaly a válság kitörését követő utolsó negyedévben már 1100-1200 céggel szemben indult eljárás. 2008 novemberében éppen 1166 fizetésképtelenségi eljárás indult idén pedig 1301, vagyis a növekedés 11,6 százalékos. „Ahogyan az összehasonlításul használ egy évvel korábbi adatokban fokozatosan megjelenik a válság hatása, úgy csökken a növekedés üteme, de ez nem ad okot az örömre, hiszen a válság előtti „békeidőket” 30-40 százalékkal meghaladó havi adatok azt jelzik, hogy a magyar vállalkozások bajban vannak” – mondja Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.
Hasonló jelenség mutatható ki a végelszámolásoknál, csak némi fáziskéséssel. Tavaly novemberben még „csak” 832 társaság bezárásáról döntöttek a tulajdonosok, idén novemberben azonban 1242 cég függesztette fel tevékenységét. Idén az első 11 hónapban 12383 cég végelszámolása kezdődött meg, míg tavaly ugyanebben az időszakban csak 8919-é, így a növekedés üteme ezen a területen még mindig magas, 39 százalékos. „A végelszámolások mintegy 20-25 százaléka idővel felszámolásba fordul, mégsem gondoljuk, hogy kizárólag fizetésképtelen cégek jutnak erre a sorsra. Sokkal inkább arról van szó, hogy amikor a tevékenység már nem rentábilis, a belátó tulajdonosok nem erőltetik tovább a piaci jelenlétet” –véli Csorbai Hajnalka.
Igazgatónk fenntartja egy korábbi konferencián elmondott véleményét, amely szerint a nemfizetés államilag támogatott népbetegség Magyarországon. „Ha lenne oltás erre is, azt kötelezővé kellene tenni a vállalkozók körében, az állam ezzel szemben folyamatosan olyan döntéseket hoz, amelyek megkönnyítik az adósságszédelgők dolgát. Az olcsóbb és gyorsabb cégalapítás, legutóbb pedig a tulajdonosok lakcímének titkosítása mind abba az irányba mutat, hogy egyre könnyebben, és mind kisebb kockázattal lehessen újabb és újabb cégeket fizetés nélkül hátrahagyni. „Nem elég, hogy a csalárd csődöknek nincs érdemi következménye, még meg is könnyítjük, olcsóvá, gyorssá és kényelmessé is tesszük a dolgukat, ezen mindenképpen változtatni kellene.”
Megjelenés dátuma: 2009. december