Az újonnan induló vállalkozások közel 30 százaléka nem éri el az öt éves kort sem

2021-08-16

Annak ellenére drasztikusan alacsony az új vállalkozások túlélési rátája, hogy a kényszertörlések szüneteltetés alatt voltak a koronavírus járvány ideje alatt.

„Az elmúlt években évről évre romlott az újonnan alakuló cégek túlélési aránya, és úgy tűnik, ezen a helyzeten a koronavírus járvány még tovább rontott” – kezdi elemzését Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató elemzője. A 2020-as évben regisztrált 5 éves túlélési arány – amely azt mutatja, hogy a 2015-ben alapított cégek hány százaléka működött 2020 végéig – csupán 72 százalék. Az érték ugyan látszólag javult valamelyest a rendkívül gyenge 2019-es adatokhoz képest, de ennek csak technikai okai vannak. Az elhalasztott kényszertörlések figyelembevételével már a friss adatok is illeszkednek a korábbi romló tendenciába a túlélési arányok tekintetében.
 
Vállalkozások túlélési rátája az alapításukhoz mért 5-10-15-20 éves intervallumban
 
Alapítás éve Cégalapítások száma 5 éves túlélési arány 10 éves túlélési arány 15 éves túlélési arány 20 éves túlélési arány
1996 39 000 79,76% 61,58% 49,00% 36,24%
1997 57 093 81,36% 63,73% 50,78% 37,01%
1998 60 942 82,29% 63,81% 49,25% 35,77%
1999 39 041 84,46% 64,84% 47,59% 34,60%
2000 44 121 85,21% 64,47% 45,89% 34,05%
2001 40 751 85,27% 62,52% 42,74% N/A
2002 39 304 85,20% 60,66% 40,54% N/A
2003 38 303 85,15% 58,83% 39,60% N/A
2004 39 051 85,35% 58,19% 39,86% N/A
2005 33 409 83,25% 54,06% 38,06% N/A
2006 32 843 82,71% 51,80% N/A N/A
2007 34 076 82,27% 50,72% N/A N/A
2008 48 719 81,99% 48,66% N/A N/A
2009 47 632 80,47% 46,58% N/A N/A
2010 46 996 76,37% 46,52% N/A N/A
2011 50 357 73,68% N/A N/A N/A
2012 38 502 74,68% N/A N/A N/A
2013 33 158 72,08% N/A N/A N/A
2014 29 533 69,76% N/A N/A N/A
2015 25 004 72,07% N/A N/A N/A
 

Az 5 éves túlélési arányokat nézve a 2000-es évek elején indult vállalkozások teljesítettek a legjobban, az ebben az időszakban indult társas vállalkozásoknak még több mint 85 százaléka élte meg az 5. évfordulóját. Ez az arány napjainkra 70 százalék alá csökkent, azaz 10 újonnan induló vállalkozásból legalább 3 elhullik még az alapítása utáni első 5 éven belül. A romló tendencia nemcsak az 5 éves túlélési aránynál figyelhető meg, hanem hosszabb periódusokat vizsgálva is. A 10 éves túlélési esély az elmúlt évek alatt 65 százalékról 46 százalékra csökkent, de 15 éves intervallumot nézve is látványos a visszaesés.

A 20 éves kort már csak a vállalkozások 35-37 százaléka éli meg, de még ezen az időtávon is kimutatható a romló tendencia. Összességében nézve a túlélési arányokat, az ezredforduló környékén induló vállalkozások teljesítettek a legjobban, azon belül is az ezredforduló előtt induló cégek nagyobb része maradt meg hosszú távon, az ezredforduló után indulók viszont már csak rövid távon mutattak nagyobb állóképességet. „Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a gazdasági környezeten és a vállalkozók felkészültégén kívül számos egyéb technikai hatás is befolyásolja évről évre, hogy hány vállalkozás szűnik meg” – mondja az Opten szakértője.

A technikai hatások közül érdemes kiemelni a mindenkori adózási és cégjogi szabályozást. Vállalkozások tömegesen szűnhetnek meg vagy alakulhatnak át olyan esetekben, ha egy másik vállalkozási formában kedvezőbb lehetőség nyílik a működésre. A KATA szabályozás például az egyéni vállalkozási forma irányába terelt sok vállalkozót, de a törzstőke kötelezettség változása is mozgatott vállalkozásokat egyik vállalkozási formából a másikba. Ezek mellett fontos azt is hangsúlyozni, hogy ha egy cég nem szűnik meg, attól még a piacon nem feltétlen marad aktív. Több tízezer alvó vállalkozás található ma is Magyarországon, amelyek ugyan nem jelennek meg a megszűnt cégek között, de a piacról ideiglenesen kivonultak.

A hosszabb távú túlélési arányoknál pedig már egyre erősebb az „egészséges lemorzsolódás” arány is, hiszen a sikeres, növekvő vállalkozások életében megjelenhetnek befektetők vagy egyéb komoly üzleti lehetőségek, amelyek eredményeképpen összeolvadások, felvásárlások, átalakulások történnek. Ilyen esetekben értelemszerűen maga a gazdasági tevékenység nem szűnik meg, csak egy új vállalkozási forma keretében folytatódik tovább.

A technikai hatásokat figyelembe véve azonban még mindig szomorú az a kép, amelyet a friss vállalkozások túlélési aránya mutat. Válsághelyzetben ráadásul még magasabb a komolyabb üzleti terv nélküli kényszervállalkozások aránya, amelyek szintén csökkentik az összesített rövid és hosszú távú túlélési arányt.

A magas fluktuációnak köszönhetően a hazai cégbázis jelentős része igen fiatalnak számít. A társas vállalkozások 43 százaléka 10 évnél fiatalabb. Egészségesebb cégstruktúra esetén az eloszlásnak az idősebb cég-korosztályok felé kellene mutatnia és tolódnia folyamatosan az idő előrehaladtával. Szerencsére azonban vannak pozitív példák is. A 25 évnél idősebb vállalkozások aránya fokozatosan növekszik, jelenleg kb. minden 10. vállalkozás tartozik ebbe a kategóriába.
 
Hazai társas vállalkozások cég-életkorának eloszlása
 
Cég életkor Arány a teljes hazai cégbázison belül
5 évnél fiatalabb 24,99%
5-10 éves 18,58%
10-15 éves 18,13%
15-20 éves 12,75%
20-25 éves 15,10%
25 évnél több 10,44%
 
A gyengülő túlélési ráták mellett azonban érdemes azt is kiemelni, hogy a friss vállalkozások egy szegmense már igen fiatalon komoly nagyvállalkozássá tudja kinőni magát. A 2013 és 2015 között alapított cégek 1 százaléka 5 év működés után már 1 milliárd Ft feletti éves árbevétellel zárt. Ez a korábbi években nem volt jellemző. A fiatal vállalkozások magas lemorzsolódási aránya tehát távolról sem nevezhető általánosnak, inkább a differenciálódás a jellemző az elmúlt évekre. A sok fiatalon törölt vállalkozás mellett egyre több a sikeres, teljesen új szereplő a nagyobb vállalatok körében is.