Bár csökkent az összárbevételük, de nőtt a hazai sörfőzdék száma
2018-07-13
A nyári meleg és az oroszországi labdarúgó világbajnokság bizonyára egyaránt jó hatással lesznek a hazai sörgyárak 2018-as teljesítményére, de az elmúlt 3 év adatait vizsgálva sem panaszkodhatnak a magyarországi főzdék – derül ki az OPTEN céginformációs szolgáltató adataiból.
| Év | Működő vállalkozások száma (db) | Alkalmazotti létszám (fő) | Éves nettó árbevétel (eFt) | Felszámolás alá került vállalkozások száma (db) | Végelszámolás alá került vállalkozások száma (db) | Cég megszűnések száma (db) | Kényszertörlés alá került vállalkozások száma (db) | Új alapítású vállalkozások száma (db) |
| 2016 | 98 | 2 075 | 149 104 127 | 1 | 0 | 4 | 1 | 10 |
| 2017 | 104 | 2 062 | 145 264 214 | 0 | 1 | 2 | 2 | 10 |
| 2018 | 107 | 2 054 | Nem lezárt év | 0 | 1 | 1 | 1 | 5 |
| 100 millió forintnál kisebb árbevétellel rendelkező vállalkozások | ||||||||
| 2016 | 85 | 196 | 1 234 536 | 1 | 0 | 4 | 1 | 10 |
| 2017 | 88 | 188 | 1 188 854 | 0 | 1 | 2 | 2 | 10 |
| 100 millió forint feletti árbevétellel rendelkező vállalkozások | ||||||||
| 2016 | 13 | 1 879 | 147 869 591 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
| 2017 | 16 | 1 874 | 144 075 360 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 |
2016 óta folyamatosan nő a hazai sörgyártással foglakozó vállalkozások száma, annak ellenére, hogy a 2016-ban elért 149 milliárd forint összárbevételt a rákövetkező évben nem sikerül elérnie az iparágnak. 2017-ben a szektor árbevétele 146 milliárd forintra csökkent. Ugyanakkor a szektor stabilitását mutatja, hogy az új cégbejegyzések mellett a piac szereplői ellen csak mutatóban indult felszámolási eljárás és kényszertörlés. Az alkalmazotti létszám csekély mértékű csökkenése nem befolyásolta érdemben a cégek teljesítményét. Mind az árbevétel, mind a dolgozói létszám, de a működő vállalkozások számának alakulása terén is megfigyelhető, hogy a trendek a piac kis és nagy szereplőit hasonlóan érintették, számottevő különbség nem mutatható ki közöttük.
A hazai piacot négy nagy cég uralja: a Dréher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., a Pécsi Sörfőzde Zrt. és a Borsodi Sörgyár Kft. E négy cég teljesítménye teszi ki az iparág 2017-es árbevételének 98%-át. Mellettük számos mikro- és kisvállalkozás és családi főzde működik szerte az országban, meglovagolva a kézműves sörök iránt az elmúlt években kialakult keresletet.
Az iparág teljesítményének értékeléséhez tegyük azt is hozzá, hogy ezt az eredményt a piaci szereplők úgy érték el, hogy az európai uniós támogatási rendszerben a sörgyártás a borászattal ellentétben nem kapott kiemelt prioritást. A hazai főzdéknek a pályázati források megszerzéséért sok más profilú vállalkozással együtt kellett versenyezniük. Nem voltak olyan pályázati kiírások, melyek kifejezetten a sörkészítéssel foglakozó cégek számára jelentek volna meg. Ebből következően, nem meglepő, hogy 2014 és 2017 között mindösszesen 783 millió forint uniós támogatás jutott el a magyarországi sörgyárakhoz, ami elenyésző a gazdaságfejlesztési programban allokált összegekhez viszonyítva. Ezek a támogatások viszont a kisebb piaci szereplőket gazdagították, mivel a nagyvállalatok a pályázati kiírások döntő részéből ki voltak zárva.
A szezonális időjárási hatások és a fesztivál látogatottságok mellett az iparág jövedelmezőségét az ízesített sörök és ciderek piacán a „chipsadó” emelése, míg az iparág egészét tekintve a prémium sörök iránti növekvő kereslet fogja meghatározni a jövőben – zárja közleményét Hantos Zoltán, az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.
A hazai piacot négy nagy cég uralja: a Dréher Sörgyárak Zrt., a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., a Pécsi Sörfőzde Zrt. és a Borsodi Sörgyár Kft. E négy cég teljesítménye teszi ki az iparág 2017-es árbevételének 98%-át. Mellettük számos mikro- és kisvállalkozás és családi főzde működik szerte az országban, meglovagolva a kézműves sörök iránt az elmúlt években kialakult keresletet.
Az iparág teljesítményének értékeléséhez tegyük azt is hozzá, hogy ezt az eredményt a piaci szereplők úgy érték el, hogy az európai uniós támogatási rendszerben a sörgyártás a borászattal ellentétben nem kapott kiemelt prioritást. A hazai főzdéknek a pályázati források megszerzéséért sok más profilú vállalkozással együtt kellett versenyezniük. Nem voltak olyan pályázati kiírások, melyek kifejezetten a sörkészítéssel foglakozó cégek számára jelentek volna meg. Ebből következően, nem meglepő, hogy 2014 és 2017 között mindösszesen 783 millió forint uniós támogatás jutott el a magyarországi sörgyárakhoz, ami elenyésző a gazdaságfejlesztési programban allokált összegekhez viszonyítva. Ezek a támogatások viszont a kisebb piaci szereplőket gazdagították, mivel a nagyvállalatok a pályázati kiírások döntő részéből ki voltak zárva.
A szezonális időjárási hatások és a fesztivál látogatottságok mellett az iparág jövedelmezőségét az ízesített sörök és ciderek piacán a „chipsadó” emelése, míg az iparág egészét tekintve a prémium sörök iránti növekvő kereslet fogja meghatározni a jövőben – zárja közleményét Hantos Zoltán, az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.