Bíróságok és a jogászi közvélemény

Nem csupán laikusok, néha maguk a jogászok is meglepődnek egy-egy bírósági ítéleten. Ha nem így volna, és előre mindig pontosan lehetne tudni, hogy miként végződik a per, akkor nem is kellene pereskedni, és olcsóbb, no meg persze gyorsabb lenne mindig peren kívül megállapodni. Csakhogy a bírói döntések egy részénél a helyzet nem ilyen egyértelmű: vagy azért, mert a jogszabályok ellentmondanak egymásnak, vagy azért, mert nem szólnak az adott kérdésről kifejezetten. A pert azonban (valahogy) ilyenkor is el kell dönteni.

Ez a dilemma minden jogállamban jelentkezik, ott is, ahol a jogalkotás minősége magasabb szinten áll, mint nálunk. Egyrészről jogilag próbálunk szabályozni mindent, de ez szükségszerűen hézagos, hiszen nem lehet előre látni az összes felmerülő problémát. Tehát a jogi szabályozással szükségszerűen együtt jár a jogbizonytalanság is, amelyet csak csökkenteni lehet, de eltüntetni soha. Másrészről azonban legitim elvárás a jogkereső közönség részéről, hogy előre láthassák a bírói döntéseket, hiszen a jogbiztonság elve ezt kívánja.

A dilemma feloldásának különféle módszerei ismertek. A leghagyományosabb, hogy a bírói ítéleteket nyilvánosságra hozzák, mindenki számára hozzáférhetővé teszik. Ez megtörténhet egyrészt nyomtatásban – amelyért azonban értelemszerűen fizetni kell – vagy interneten. Ez utóbbi előnye az ingyenesség lehetőségén kívül a keresés egyszerűsége. Sajnos azonban, amint azt Tóth Mihály, a Magyar Büntetőjogi Társaság elnöke lapunknak elmondta, „a bírósági honlappal nem nagyon boldogulok: ha egy fontos ítéletre van szükségem, akkor papíron próbálom elkérni az ítéletet, néha egykori ügyészségi kollégákon keresztül”. Ha azonban az ember nem rendelkezik ilyesfajta ismeretségekkel, akkor csak a fizetős nyomtatott gyűjtemények vagy azok még drágább digitalizált változatai állnak rendelkezésre. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke tervei szerint a sokat kritizált honlapot hamarosan felhasználóbarátabbá teszik, és ezáltal segítik a bíróságok munkájának átláthatóságát, valamint a jogbiztonságot.

A bírósági munka egységesítésének másik módszere, amikor a legfőbb bírói fórum az alsóbb bíróságokra kötelező jogértelmezési iránymutatásokat tesz közzé. Ez Magyarországon is bevett módszer, a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai töltik be ezt a szerepet.

Létezik egy harmadik módszer is. Ez az úgynevezett esetmagyarázatok jogtudományi műfajának elterjesztése. A műfaj Nyugat-Európában a második világháború óta virágzik, de itthon mindeddig csak sporadikusan jelent meg. A hazai meghonosítás céljával indult útjára három hónapja egy új jogi folyóirat Jogesetek Magyarázata címmel. „A lap legfontosabb érdeme az, hogy egyszerre segíti a bíróságok és a jogkereső közönség, főleg az ügyvédek munkáját azzal, hogy bírósági döntéseket kritikailag elemez” – mondja Jakab András főszerkesztő. A folyóirat tematikája kiterjed a polgári jogi, munkajogi, büntetőjogi, közigazgatási jogi (értsd: közigazgatási bírósági ítéletek), alkotmányjogi (Alkotmánybíróság), európai jogi (Európai Bíróság) és nemzetközi emberi jogi (Emberi Jogok Európai Bírósága) döntések elemzésére. Az eseteket a szerkesztők az érvelés különlegesen jó vagy rossz színvonala, a joggyakorlatot megváltoztató jellege és a közbeszédbeli helye szerint válogatják ki. Az egyes folyóiratszámok (terjedelmüktől függően) nyolc-tizenkét esetelemzést tartalmaznak, ezt követi zárótanulmányként (a folyóirat céljának megfelelően) egy-egy érveléstani írás, adott esetben érveléstechnikai tanácsokkal.

A jogászi érvelést vizsgálva jogtudósok írják meg véleményüket egy-egy döntéssel kapcsolatban, ezáltal közvetve tanácsot adnak mind a bíráknak, mind az ügyvédeknek. Egyúttal a közvéleményt érdeklő perekben (például a Magyar Gárda feloszlatása, Princz-ügy) is távolságtartó, szakmai elemzéseket adhatnak, s ily módon a szélesebb közönség tájékoztatásához is hozzájárulnak. A folyóirat így a jogászi-jogtudósi közösség egyes tagjai álláspontjának ismertetésével lényegében a szakmai közvéleményt is megjelenítheti, és a joggyakorlat ingadozásakor a bíróságokat erre figyelmeztetve a jogbiztonságot segíti elő. Ennek sikeréhez azonban olyan szélesebb bírói és ügyvédi rétegre van szükség, akik értő szemmel olvassák a lapot, és akik igénylik a jogtudósi véleményeket a gyakorlati kérdésekről. Az ez irányú mentalitásváltást illetően a főszerkesztő optimistának tűnik; elmondása szerint megrendelőik túlnyomó többségben ügyvédi irodák, ügyészségek és bíróságok közül kerülnek ki, amelyek a jelek szerint igenis igénylik ezt a műfajt. Az, hogy a lap ambíciója, mely szerint a magyarországi jogászi érvelés kifinomultságán és alaposságán emelnének, sikeres lesz-e, csak néhány év után fog eldőlni. Amennyiben sikerrel járnak, a bírósági döntések is előreláthatóbbá fognak válni.

Vannai Dorottya

Megjelenés dátuma: 2010. július