Budapesten fogy leggyorsabban, Győr-Moson-Sopronban legkevésbé a hazai a társas vállalkozások száma

Magyarországon jelenleg mintegy 540 ezer társas vállalkozás működik, ami a lakosság számához még soknak is mondható, de a mostani cégbázis már egy csökkenő trend eredménye. 2012-13 környékén például 600 ezer körül volt hazánkban a működő cégek száma, de a csökkenés az elmúlt 5 évben sem állt meg. A csökkenő trend alapvetően nem gazdasági okokra vezethető vissza, hanem a 2013-2014-ben bevezetett cégjogi szigorítások hozták meg szépen lassan az eredményüket. Ezen eljárások közé sorolhatók a korlátolt felelősségű társaságok jegyzett tőke kötelezettségének emelése, az adóregisztrációs eljárás, a tulajdonosok és cégjegyzésre jogosultak adatainak szigorúbb nyilvántartása, vagy éppen a kényszertörlési eljárás bevezetése is. Ezek a jogi változások a cégvilág tisztítására és a jogi kiskapukkal történő visszaélések visszaszorítására szolgáltak. Természetesen a jogi hatások mellett gazdasági és egyéb társadalmi hatások is befolyásolták a cégszámot, ilyen például a tulajdonos-generációk folyamatos cseréje, de a hazai cégbázisban a nagyobb változásokat általában mindig a cégjogi változások indukálják.

Érdekes módon azonban a cégtörlési és cégalapítási hullámok teljesen másként alakultak annak ellenére, hogy a jogi szabályozás egységes volt az országban. Budapesten mintegy 28 ezerrel, Pest megyében pedig közel 8 ezerrel csökkent az elmúlt 5 évben a társas vállalkozások száma, míg Győr-Moson-Sopron megyében, vagy éppen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében alig volt csökkenés. A teljes országos cégszám csökkenés több mint 75 százalékát adta ki a főváros és Pest megye együttes csökkenése.

A regionális eltéréseket alapvetően több dolog is okozhatta, az egyik az adott területen működő társas vállalkozások száma a lakossághoz képest, azaz a cégsűrűség, a második az adott terület előzetes „fertőzöttsége”, a harmadik az egyéb gazdasági változások területenként eltérő hatása, a negyedik pedig az adott területen működő ellenőrző szervek fegyelmezettsége, szigora.

Azt, hogy melyik hatás mennyire érvényesült, csak sejteni lehet. Ha megnézzük a lakosságarányos cégszámot, az látszik, hogy messze Budapesten a legnagyobb a cégsűrűség. Pest megyében szintén magas, egyes keleti területeken pedig alacsony, de a fővárost és Pest megyét leszámítva nincsenek óriási területi különbségek. Ha a lakosságarányos cégszámot összevetjük a cégszám változással, az látszik, hogy általánosságban a nagyobb cégsűrűséggel rendelkező területeken csökken leginkább a cégek száma.

Vannak azért kivételek ez alól is, például Komárom-Esztergom megyében arányaiban rendkívül nagyot csökkent a cégek száma, annak ellenére, hogy nem rendelkezett a megye korábban sem kiemelkedő cégsűrűséggel, így ebben a megyében a jogi kiskapukkal történő visszaélések vagy eleve magasabb szinten voltak, vagy a szigor ezen a területen jobban érvényesült a szabályozás bevezetése után. Komárom-Esztergom megyével teljesen ellentétes pályát járt be Győr-Moson-Sopron megye, amely hasonló cégsűrűségről indult 5 éve, de a cégszám alig változott. Ezen a területen a nyugat közelsége, a gazdasági konjunktúra is jobban ellensúlyozta a szabályozás hatását és a cégbázis fehéredése nem járt cégszám csökkenéssel.