Csökkenés lett az új normalitás – az építőipar cégtrendjei számokban
2025 első hónapjaiban tovább mélyült az építőipari vállalkozások visszaesése: kevesebb új cég, több megszűnés, és drasztikusan növekvő jogi eljárások jellemzik a piacot. A KSH és az OPTEN adatai szerint a szektor már nem lassul, hanem strukturálisan zsugorodik.
Az építőipar már nem csupán lassul, hanem fogy, és ez a folyamat nemcsak a termelési statisztikákból, hanem a vállalkozói körök zsugorodásából is világosan kiolvasható. A KSH és az OPTEN adatai egyaránt azt mutatják, hogy a szektorban zajló visszaesés nem átmeneti megtorpanás, hanem egy mélyebb szerkezetváltás tünete.
Két év alatt több mint 3 000 vállalkozással lett kevesebb az építőiparban, ez a szám önmagában is riasztó, de még súlyosabbá válik, ha megnézzük, hol koncentrálódik a csökkenés. A lakó- és nem lakóépületek építése, amely a szektor cégállományának több mint 30 %-át adja, egyedül felel a cégszámcsökkenés 60 %-áért. A koncentrálódó visszaesés azt jelzi, hogy egyes területek különösen sérülékennyé váltak az elmúlt időszakban.
A vállalkozások számának visszaesése különösen az elmúlt egy évben gyorsult fel. A piac alkalmazkodóképessége meggyengült, az ellenálló képesség egyre több helyen törik meg.
„Az adatok tehát nemcsak az aktuális helyzet hű lenyomatai, hanem előrejelző szerepet is betöltenek. Ha a jelenlegi környezet nem változik, az építőipari cégstruktúra további eróziója valós kockázat lehet, különösen a kisebb, tőkeszegény szereplők körében.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
Továbbra is negatív a mérleg
2025 első négy hónapjában az építőipari cégmozgási mérleg tartósan negatív maradt. Több mint 2 000 vállalkozás szűnt meg, ez a teljes szereplői kör közel 3,4 %-a. Bár a megszűnési arány nem ugrott meg drámaian, az alapítási adatok továbbra sem képesek érdemben ellensúlyozni a veszteséget. Az alig 1 300 új alapítás markáns egyensúlyhiányt mutat.
A lakó- és nem lakóépületek építésében a több mint ezer megszűnésre kevesebb mint 700 új cég jutott, míg a speciális szaképítésnél a három megszűnő vállalkozásra mindössze kettő új belépő jutott. A cégcserélődés természetes üteme felborult.
„A cégadatok változása erős összefüggésben van a munkaellátottsággal. Legnagyobb mértékben az épületépítéssel foglalkozó vállalkozások rendelésállománya csökken, miközben ebben az alágazatban van tradicionálisan a legtöbb vállalkozás. A cég megszűnések és a működési helyzet mögött mintegy 35 000 fő tartós foglalkoztatotti létszám csökkenés van. A hat hónaptól tovább foglalkoztatottak száma az ÉVOSZ becslései szerint 2025. év végére elérhetik a 40 000 főt is, ha a piaci helyzet nem javul.” – mondta Koji László, az ÉVOSZ elnöke az INCONEX Kft. igazgatója.
Jogi nyomás alatt – minden huszadik cég eljárásban
Közel 3 000 cégbírósági eljárás indult az év első négy hónapjában építőipari cégek ellen, ezek túlnyomó többsége (86 %) felszámolás vagy kényszertörlés volt. Ez azt jelenti, hogy minden huszonötödik aktív vállalkozás jogi megszüntetés alá került, és ez egy olyan arány, amely az építőipart a legkockázatosabb szektorok egyikévé teszi a magyar gazdaságban.
A legnagyobb nyomás továbbra is a lakó- és nem lakóépületek építése területét sújtja, több mint 1 200 cég került eljárás alá, az alágazati szereplők több mint 5 %-a. Gyakorlatilag minden huszadik cég eljárásban van, ez már nem ciklikus jelenség, hanem rendszerszintű figyelmeztetés.
A megszűnések túlnyomó többsége nem stratégiai döntés eredménye. A kivonulás hátterében körbetartozások, pénzügyi ellehetetlenülés vagy működési zavar áll. Az így záruló vállalkozástörténetek mögött nem egyszeri hibák, hanem halmozódó nyomás és kiút nélküli helyzetek húzódnak meg.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) áprilisra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 17,98 % volt. Vármegyei szinten nézve a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád vármegye produkálta, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értéket Veszprém, Bács-Kiskun és Zala vármegye érte el.