Csökkenő cégszámmal, de túlélték a járványt a halászattal és halgazdálkodással foglalkozó cégek
2021-09-17
A 2020-os pénzügyi beszámolók alapján bár eltűnt néhány piaci szereplő, az ágazat árbevétele nőtt 2019-hez képest – állítja Hantos Zoltán, az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.
| Időszak | Összes cég | Cégalapítások (db) | Megszűnések (db) | Árbevétel (eFt) |
Létszám (fő) |
| 2017 | 276 | 14 | 6 | 17 079 000 | 1 633 |
| 2018 | 284 | 14 | 15 | 18 446 000 | 1 683 |
| 2019 | 274 | 5 | 13 | 18 116 000 | 1 426 |
| 2020 | 269 | 8 | 13 | 19 150 000 | 1 297 |
Az utolsó négy üzleti év számait vizsgálva megállapítható, hogy 2017-2018 évekhez képest az új cégek alapítása visszaesett, ezzel párhuzamosan pedig a cégmegszűnések száma enyhén emelkedett. Ez utóbbi adatot a kényszertörlések felfüggesztése is befolyásolhatta, valószínűleg enélkül az intézkedés több cég szűnt volna meg. Árbevétel tekintetében a 2018-2019 években tapasztalt enyhe visszaesést követően, 2020-ban jelentős arányban sikerült az ágazat árbevételeit növelni. A 2017-es 17 milliárd forintról, 2020-ra a 19 milliárd forintot is meghaladta a szektor szereplőinek árbevétele. Ezzel párhuzamosan azonban a vizsgált időszakban jelentősen csökkent a foglalkoztatottak száma. 2017-hez képest több mint 300 fővel kevesebben dolgoznak ilyen profilú vállalkozásokban.
A 2020 tavaszán megjelenő koronavírus járvány a hal és az abból készült feldolgozott termékek eladását is befagyasztotta, ráadásul a lakosság a pánikszerű élelmiszerfelvásárlása nem érintette a halból készült élelmiszerket. Az exportlehetőségek is beszűkültek. Az, hogy mégis sikerült ennek ellenére az ágazat szereplőinek növelni árbevételüket, szerepet játszatott az az 544 milliós keretősszegű átmeneti támogatás, amit a kormány a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programból nyújtott 2020-ban, a halgazdálkodási tevékenységet végző vállalkozások részére.
A hazai értékesítést befolyásoló egyik tényező, az egy főre jutó halfogyasztás 2019-ben 6,45 kg volt, ami 2%-kal volt kevesebb, mint 2018-ban, ugyanakkor messze elmarad a 24 kg-os uniós átlagtól. Az importhal aránya a fogyasztáson belül megközelítőleg 78 %, ami nagyon meghatározó. Az elfogyasztott hal és haltermékek 39 %-a „tartósított, illetve konzerv” termék, 32 %-a „fagyasztott” és 29 %-a „friss vagy hűtött” haltermék csoportjára bontható. (forrás: Ma-Hal 2019-es éves jelentése) A fogyasztás alakulására 2020-ban alapvetően nyomta rá a bélyegét a járvány gazdasági hatása, hiszen hiába lett a halhús ÁFÁ-ja 5 %, árban még mindig nem tudott versenyezni a sertés és a szárnyas húsokkal, amit a berögzült fogyasztási szokások is jobban preferálnak.
Az ágazat szereplőinek jövőjét a most kidolgozás alatt lévő Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz kidolgozás és megjelenés alatt álló pályázatai is meghatározzák majd. Amennyiben ezek a források hatékonyan kerülnek felhasználásra, akkor erőteljesebb növekedési pályára állhat a hazai halgazdálkodás és halfeldolgozás, azonban ehhez a fogyasztási szokások átalakulása is szükséges feltétel – zárja elemzését az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.
A 2020 tavaszán megjelenő koronavírus járvány a hal és az abból készült feldolgozott termékek eladását is befagyasztotta, ráadásul a lakosság a pánikszerű élelmiszerfelvásárlása nem érintette a halból készült élelmiszerket. Az exportlehetőségek is beszűkültek. Az, hogy mégis sikerült ennek ellenére az ágazat szereplőinek növelni árbevételüket, szerepet játszatott az az 544 milliós keretősszegű átmeneti támogatás, amit a kormány a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programból nyújtott 2020-ban, a halgazdálkodási tevékenységet végző vállalkozások részére.
A hazai értékesítést befolyásoló egyik tényező, az egy főre jutó halfogyasztás 2019-ben 6,45 kg volt, ami 2%-kal volt kevesebb, mint 2018-ban, ugyanakkor messze elmarad a 24 kg-os uniós átlagtól. Az importhal aránya a fogyasztáson belül megközelítőleg 78 %, ami nagyon meghatározó. Az elfogyasztott hal és haltermékek 39 %-a „tartósított, illetve konzerv” termék, 32 %-a „fagyasztott” és 29 %-a „friss vagy hűtött” haltermék csoportjára bontható. (forrás: Ma-Hal 2019-es éves jelentése) A fogyasztás alakulására 2020-ban alapvetően nyomta rá a bélyegét a járvány gazdasági hatása, hiszen hiába lett a halhús ÁFÁ-ja 5 %, árban még mindig nem tudott versenyezni a sertés és a szárnyas húsokkal, amit a berögzült fogyasztási szokások is jobban preferálnak.
Az ágazat szereplőinek jövőjét a most kidolgozás alatt lévő Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz kidolgozás és megjelenés alatt álló pályázatai is meghatározzák majd. Amennyiben ezek a források hatékonyan kerülnek felhasználásra, akkor erőteljesebb növekedési pályára állhat a hazai halgazdálkodás és halfeldolgozás, azonban ehhez a fogyasztási szokások átalakulása is szükséges feltétel – zárja elemzését az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.