Egyre több a tisztán hazai érdekeltségű milliárdos cég Magyarországon

2019-04-29

Már közel 6000 tisztán hazai érdekeltségű cég árbevétele haladja meg az évi 1 milliárd Ft-ot, ezzel párhuzamosan arányaiban csökken a külföldi érdekeltségű cégek száma hazánkban.

„Egyre több a milliárdos árbevételű cég Magyarországon, főleg a hazai érdekeltségű vállalatok szaporodnak, de a legnagyobb vállalatok között még mindig jelentős a külföldiek szerepe” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója. Jelenleg 5811 tisztán hazai és 2967 külföldi érdekeltségű cég éves árbevétele haladja meg az évi 1 milliárd Ft-ot. A milliárdos cégek száma összeségében növekszik, de azon belül a külföldiek aránya már évek óta folyamatosan csökken.

A külföldi érdekeltségű cégek csökkenő aránya mind a 100 milllió Ft-ot meghaladó, mind az 1 milliárd Ft feletti szegmensben is egyértelműen kirajzolódik. A 100 millió feletti szegmensben 6 év alatt 17%-ról 13%-ra csökkent az arány, míg az 1 milliárd feletti szegmensben 40 százalékról 33 százalékra. A csökkenés ugyanakkor a külföldiek között is csak arányaiban értendő, abszolút értékben a külföldi nagyvállalatok sem fogynak, sőt az elmúlt években minimális növekedést is mutatott a számuk.

A nemzetközi érdekeltség elősorban a nagyobb árbevételű szegmensek felé egyre jelentősebb. A kis- és középvállatok többségében tisztán hazai tulajdonosi befolyás alatt állnak. A pénzügyi mutatókat elemezve ugyanakkor komoly különbségek rajzolódnak ki a hazai és a külföldi befolyás alatt álló cégek között. A leglátványosabb különbségek a likviditási és eladósodottsági mutatók között vannak. A hazai érdekeltségű cégek likviditása és tőkeerőssége arányaiban gyengébb, míg eladósodottságuk sokkal magasabb. Az eszközállományra vetített kötelezettség például közel 60%-kal magasabb a hazai cégek körében.

„Összességében természetesen pozitív a nagy árbevételű cégek számának növekedése, illetve a hazai tőke szerepének növekedése, de a külföldi cégek visszaszorulásával az általános likviditási helyzet gyengül, ami hosszú távon még problémákat okozhat” – jegyezte meg az Opten szakértője. A hosszú távú stabilitás szempontjából szintén problémás lehet az a tény, hogy a nyugat-európai cégek abszolút értékben is visszaszorulóban vannak.

Magyarországon bejegyzett cégek külföldi tulajdonossal
 
Tulajdonos ország Magyarországon bejegyzett cégek száma (2019) Változás 2011-óta
Németország 4 184 -25,75%
Ukrajna 3 806 16,18%
Ausztria 3 770 -16,28%
Szlovákia 2 853 42,86%
Románia 2 619 -48,83%
Nagy-Britannia 2 390 11,11%
Olaszország 2 084 3,02%
Szerbia 2 043 273,49%
USA 1 760 -38,76%
Svájc 1 481 -3,77%
Hollandia 1 469 -16,44%
Kína 1 117 -57,14%
Ciprus 927 -40,50%
Izrael 882 -17,03%
Franciaország 797 -6,67%
Csehország 726 57,14%
Oroszország 636 -19,80%
Seychelles 563 -42,02%
Luxemburg 536 -9,15%
 
 
A Magyarországon befektető top 20 ország közül a tradicionális partnernek számító németországi tulajdonosok még mindig a lista élén vannak, de a hozzájuk köthető hazai cégek száma folyamatosan csökken. Szintén hasonló a helyzet Ausztriával, Hollandiával és Franciaországgal. A külföldi tulajdonosok között ugyanakkor erősen feljövőben vannak a szomszédos országok, Ukrajna, Szlovákia, Szerbia.

A szomszédos országokhoz köthető tulajdonosok viszont nem feltétlen jelentenek jók. Természetesen nem lehet általánosítani, vannak sikeres és tisztességes ukrán, szlovák és szerb vállalkozók is Magyarországon. Az adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ezekhez az országokhoz köthető cégek között sok a felszámolás. Bár csökkenő, de sajnos még létező gyakorlat, hogy hazai tulajdonosok próbálnak a felhalmozott tartozásoktól megszabadulni oly módon, hogy utolérhetetlen külföldi tulajdonosnak adják el cégeiket.

Offshore országok is szerepelnek még a top 20-as országlistán, de úgy tűnik, az ügyeskedők kezdenek visszaszorulni, vagy legalábbis más, kifinomultabb módszerekkel operálni. Az adatok alapján mind Ciprushoz, Seychelles-hez és Luxemburghoz közvetlenül köthető cégek száma is csökkenőben van hazánkban.

Kormányzati igazgatási szünet

2022. december 22. és 2023. január 6-a között a 369/2022. (IX. 29.) Korm. rendeletnek megfelelően (kormányzati igazgatási szünet elrendeléséről és a kormányzati igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról) adatforrásaink egy részénél kormányzati igazgatási szünet lesz, ezért az állami adatszolgáltatások akadozhatnak. Ez hatással lehet a szolgáltatásainkban az adatok frissítésére.