Ezért nehezebb jogosítványt szerezni – fogynak az autósiskolák, és az autóvezetést oktatók is
2017-04-07
2012 óta kisebb megszakításokkal folyamatosan csökken az autósiskolák száma Magyarországon – derül ki az OPTEN céginformációs szolgáltató adatbázisából. A folyamatot több gazdasági tényező együttes hatása okozhatta – véli Hantos Zoltán projektmenedzser.
Év | Cégek darabszáma | Nettó árbevétel (eFt) | Alkalmazotti létszám (fő) | Felszámolás alá került cégek aránya (%) | Végrehajtás alá került cégek aránya (%) |
2012 | 692 | 10 082 659 | 1 123 | 2,89 | 6,35 |
2013 | 683 | 10 626 185 | 936 | 1,75 | 10,39 |
2014 | 681 | 12 669 497 | 949 | 1,90 | 8,22 |
2015 | 659 | 13 455 816 | 942 | 0,91 | 5,91 |
2016 | 631 | Nem lezárt év | 963 | 0,47 | 6,33 |
2017 | 598 | Nem lezárt év | 861 | Nem lezárt év | Nem lezárt év |
2012-ben hazánkban 692 darab olyan vállalkozás működött, melynek főtevékenysége járművezető oktatás volt, az idei évre ez a szám 598 darabra csökkent. A szektor árbevétele ugyanakkor a 2012-es 10 milliárd forint körüli összegről 2015-re 13 milliárd forintra emelkedett. Az alkalmazotti létszám tekintetében kiolvasható, hogy a munkaerőhiány súlyosan érintette az ágazatot. A vizsgált időszakban a vállalkozások alkalmazotti összlétszáma, az egyéni vállalkozásokat nem számítva, a 2012-es 1123 főről 2017-re 861 főre csökkent. Ehhez jön még az a kb. 3500 szakoktató, akik többsége megbízási szerződéssel, vagy vállalkozói igazolvánnyal végzik tevékenységüket.
Örvendetes tény viszont, hogy a felszámolás alá került cégek aránya a hazai átlaghoz képest alacsony volt a szektorban, és a vizsgált időszakban folyamatosan mérséklődött. 2012-ben 2,89% volt a felszámolás alá vont vállalkozások aránya, mely a tavalyi évben már csak 0,47%-ot ért el.
Hasonlóan kedvezően alakult a végrehajtás alá került cégek aránya. Itt a 2013-as év volt a csúcs, ekkor a működő vállalkozások 10,39%-a ellen rendeltek el végrehajtást, míg 2016-ban ez az arány 6,33%-ra csökkent.
Az ágazatot sújtó negatív tendenciák oka elsősorban az alacsony jövedelmezőség, valamint a képzett munkaerő elszivárgása más szektorokba, illetve külföldre. A csökkenő szakoktatói létszám és annak elöregedése, valamint a pár éve megemelt kötelező gyakorlati óraszám miatt ma sokkal több időbe kerül a gépjárművezetői engedély megszerzése, mint 10 évvel ezelőtt. Nem enyhítette az ágazat munkaerő problémáinak megoldását az sem, hogy 2005 és 2014 között a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) szüneteltette a szakoktatók képzését a tananyag megújítása érdekében. A képzés újraindításának eredményei pedig még nem látszanak sem a cégadatokban, sem jogosítvány megszerzésének idejében. A helyzet különösen vidéken súlyos, hiszen az autósiskoláknak csak a 63,4%-a működik Budapest és Pest megyén kívül. Ugyanakkor ezek a cégek egy növekvő piaci igényt kell, hogy minél rövid idő alatt kiszolgáljanak, hiszen az NKH közleménye szerint a KRESZ tanfolyamra jelentkezők és az azt sikeresen elvégzők aránya egyaránt dinamikusan növekedett 2015-2016-ban. Kérdés, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő ágazat hogyan lesz képes ezt a megnövekedett igényt megfelelő határidőkkel, megfelelő szakmai színvonalon kiszolgálni a jövőben – zárja elemzését Hantos Zoltán az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.
Örvendetes tény viszont, hogy a felszámolás alá került cégek aránya a hazai átlaghoz képest alacsony volt a szektorban, és a vizsgált időszakban folyamatosan mérséklődött. 2012-ben 2,89% volt a felszámolás alá vont vállalkozások aránya, mely a tavalyi évben már csak 0,47%-ot ért el.
Hasonlóan kedvezően alakult a végrehajtás alá került cégek aránya. Itt a 2013-as év volt a csúcs, ekkor a működő vállalkozások 10,39%-a ellen rendeltek el végrehajtást, míg 2016-ban ez az arány 6,33%-ra csökkent.
Az ágazatot sújtó negatív tendenciák oka elsősorban az alacsony jövedelmezőség, valamint a képzett munkaerő elszivárgása más szektorokba, illetve külföldre. A csökkenő szakoktatói létszám és annak elöregedése, valamint a pár éve megemelt kötelező gyakorlati óraszám miatt ma sokkal több időbe kerül a gépjárművezetői engedély megszerzése, mint 10 évvel ezelőtt. Nem enyhítette az ágazat munkaerő problémáinak megoldását az sem, hogy 2005 és 2014 között a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) szüneteltette a szakoktatók képzését a tananyag megújítása érdekében. A képzés újraindításának eredményei pedig még nem látszanak sem a cégadatokban, sem jogosítvány megszerzésének idejében. A helyzet különösen vidéken súlyos, hiszen az autósiskoláknak csak a 63,4%-a működik Budapest és Pest megyén kívül. Ugyanakkor ezek a cégek egy növekvő piaci igényt kell, hogy minél rövid idő alatt kiszolgáljanak, hiszen az NKH közleménye szerint a KRESZ tanfolyamra jelentkezők és az azt sikeresen elvégzők aránya egyaránt dinamikusan növekedett 2015-2016-ban. Kérdés, hogy a munkaerőhiánnyal küzdő ágazat hogyan lesz képes ezt a megnövekedett igényt megfelelő határidőkkel, megfelelő szakmai színvonalon kiszolgálni a jövőben – zárja elemzését Hantos Zoltán az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.