Felgyorsult a cégbírósági közzététel

2014-08-26

Rendkívül sok cég megszűnését tette közzé júliusban a cégbíróság. „A jelenségnek örvendetes technikai okai vannak, hiszen lerövidült az egyes határozatok bejegyzése és közzététele közötti idő. Így most olyan megszűnéseket is látunk, amelyek a régi rendszerben augusztust és szeptembert terhelték volna” – mondja Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten igazgatója.

Rekordszámú, összesen 5082 cég megszűnését tette közzé a cégbíróság júliusban. Ez csaknem 1100-zal, azaz 27 százalékkal több annál, mint amit az eddigi legrosszabb hónapban, 2013 októberében regisztrált az Opten. „A mostani adatokból csak az egyszeri technikai hatások figyelembevételével érdemes következtetéseket levonni” – mondja Tóth Tamás. Július óta ugyanis a Cégközlöny nem hetente, hanem naponta jelenik meg, és ezzel párhuzamosan lerövidült az egyes határozatok megszületése és közzététele közötti idő. „Ez korábban három–hat hét is lehetett, július eleje óta viszont akár egy héten belül is megtörténhet a közzététel, így most olyan megszűnéseket és egyéb bejegyzéseket látunk, amelyek a régebbi rendszerben augusztusra, egyes esetekben pedig szeptemberre tolódtak volna” – magyarázza az igazgató.
 
Egy ehhez hasonló – statisztikai nyelven „zajosnak” nevezett – időszakban a gazdaság folyamatait megbízhatóbban írják le az olyan arányszámok, amelyek függetlenek a technikai hatástól. Az Opten igazgatója ezek közül azt emelte ki, hogy tavaly óta trendszerűen csökken a megszűnt cégek között azoknak a vállalkozások aránya, amelyek felszámolási eljárás után jutnak erre a sorsra. „Az abszolút szám most e téren is magas, de az összes megszűnt cégen belül a felszámolás után töröltek aránya nem éri el az 50 százalékot (2456 törlés), holott tavaly ilyenkor még bő 60 százalék volt.” Az igazgató szerint ez az arányszám azért kiemelt jelentőségű, mert megmutatja, hogy a bezárt cégek közül mennyi hagy hátra olyan tartozásokat, amelyekkel az adóhatóság bevételeit apasztja, vagy más társaságok további működését veszélyezteti.
 
Júliusban 2986 új céget jegyzett be a cégbíróság, ami ugyancsak számottevő növekedés a megelőző hónapokhoz képest. „Ez ismét a technikai hatásnak tudható be, ezért fontos elmondani, hogy az új cégek között nem emelkedett azoknak az aránya, amelyek tulajdonosi vagy vezetői szinten összeköthetők korábban megszűnt cégekkel” – mondja Tóth Tamás. Az Opten igazgatója szerint a kormány szigorító intézkedéseinek köszönhetően az utóbbi időben visszaszorult az a gyakorlat, hogy a megszűnt cégek tulajdonosai vagy vezetői rövidesen új cégekben bukkannak fel. „A cégvezetés és a tulajdonosok felelősségét növelő szabályok életbelépése érzékelhetően csökkentette a korlátolt felelősséggel való visszaélést. Vélhetően sokan kivárnak, a joggyakorlat kialakulása után további trendváltozások valószínűsíthetőek” – mondja Tóth Tamás.
 
Az előző időszakhoz képest 2014 harmadik negyedévében várhatóan még a technikai hatást leszámítva is emelkedni fog mind az alapítások, mind a megszűnések száma. Ennek következtében az adott időszakban alapított és törölt cégek számát az időszak elején rendben működő cégekéhez viszonyító Opten – Cégfluktuációs Index (Opten – CFI) értéke is enyhén növekvő értéket mutat.
 

A cégfluktuációt megyék szerint vizsgálva is jól megfigyelhető a már említett technikai hatás, hiszen míg az előző hónap megyei CFI-értékei 7 és 19 százalék között mozogtak, júliusban ugyanez 11 és 33 százalék között volt. A legstabilabb megyék ebben a hónapban Tolna, Veszprém és Somogy voltak, míg a legdinamikusabban változónak Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád bizonyult, ami nagyjából megfelel az előző havi helyezéseknek.


 
Az Opten – CFI megyénként, 2014. július
 
Megye Alapítások Megszűnések Felszámolások* Opten – CFI
Tolna 26 42 37 11,77%
Veszprém 57 77 23 13,27%
Somogy 56 63 25 14,40%
Békés 42 58 25 14,52%
Pest 372 568 146 14,54%
Vas 46 56 30 14,58%
Csongrád 82 119 66 15,69%
Bács-Kiskun 83 192 59 16,89%
Heves 69 71 35 17,40%
Zala megye 44 108 30 18,16%
Győr-Moson-Sopron 127 167 38 18,94%
Főváros 1257 1992 590 19,12%
Hajdú-Bihar 148 156 142 19,24%
Komárom-Esztergom 74 146 15 20,77%
Jász-Nagykun-Szolnok 59 115 6 21,87%
Fejér 74 243 36 23,57%
Baranya 84 260 39 26,51%
Szabolcs-Szatmár-Bereg 122 202 59 27,31%
Borsod-Abaúj-Zemplén 125 367 66 30,94%
Nógrád 39 80 19 32,82%
ÖSSZESEN 2986 5082 1486 18,95%
 
*Újonnan indult eljárások

Kormányzati igazgatási szünet

2022. december 22. és 2023. január 6-a között a 369/2022. (IX. 29.) Korm. rendeletnek megfelelően (kormányzati igazgatási szünet elrendeléséről és a kormányzati igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról) adatforrásaink egy részénél kormányzati igazgatási szünet lesz, ezért az állami adatszolgáltatások akadozhatnak. Ez hatással lehet a szolgáltatásainkban az adatok frissítésére.