Folytatódott a jogszabályok mennyiségi növekedése 2015-ben
A 2014-es átmeneti megingás után 2015-ben folytatódott az egy éven belül megalkotott jogszabályok számának rendszerváltás óta tartó növekedése – derül ki az Opten OptiJUS rendszeréből. A folyamat részben érthető, hiszen több jogszabály több karbantartást és módosítást igényel, de az biztos, hogy Magyarországon sok kérdést szabályoznak törvényben – mondja az Opten jogszakmai igazgatója.
Látványosan hozta viszont a választáshoz köthető ciklikus „jogalkotási szünetet” 2014. Az egy évben elfogadott törvények száma a rendszerváltás utáni 100-ról növekedve 2013-ban kiugróan magas, 252-es értékkel tetőzött, ezt követően, 2014-ben viszont kevesebb mint a felére (113-ra) esett vissza. Akkor többen azt gondolták, hogy a jogrendszer 2010 utáni átalakításának véget értével, az új, nagy kódexek elfogadásával a törvények száma ezen az alacsony szinten fog stabilizálódni – mondja Ződi Zsolt.
Ebben a folyamatban nincsen semmi különleges, hiszen önmagában is növeli a jogszabályok mennyiségét, hogy a korábban meghozottakat folyamatosan karban kell tartani. Az OptiJUS jogi adatbázisából kiderül, hogy 2014-ben sok módosítás elmaradt, az alacsony törvényszám mellett a módosító törvények aránya (ami 60 és 70 százalék között szokott lenni) tavalyelőtt csak 54 százalék volt, tavaly viszont 73 százalékra ugrott.
Hasonló a helyzet a kormányrendeletekkel is. Az Antall-kormány még évente átlagosan 170 kormányrendeletet adott ki, 2013-ban már 565 ilyen jogszabály született. 2014-ban a kiadott kormányrendeletek száma ugyan visszaesett 300 alá, 2015-ben azonban újra 492-nél ért véget a számozás.
Meglepő stabilitást mutat ugyanakkor a miniszteri rendeleti szint. Az összes miniszter (ideértve a rendeletalkotásra jogosult MNB-t is) 2010 óta szinte változatlan számú rendeletet ad ki évente, összesen nagyjából annyit, amennyi a kormány rendeleteinek száma (évente 500). Itt tehát nincsen növekedés. Ez ismét csak azt mutatja, hogy a jogalkotás kissé „fejnehéz” lett.
Magyarországon nagyon sok kérdést szabályoznak törvények, amelyek értelemszerűen rengeteg módosítást igényelnek, s ez komoly mennyiségi nyomás alatt tartja a parlamentet. „Kényszerpályán mozognak a kormányok is, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ha egy téma egyszer felkerül egy adott jogforrási szintre, onnan szinte soha többé nem kerül ki, legfeljebb még magasabb szintre lép. Ez tehát egy olyan jogalkotási spirál, amelyből nem könnyű kiszállni” – fejti ki Ződi Zsolt.