Idén már több cég ment tönkre, mint tavaly egész évben

Tavaly szomorú rekordot döntött a felszámolás alá vont cégek száma, idén azonban már most, október közepén sikerült átadni a múltnak az előző csúcsot. 2008-ban 11504 céggel szemben indult felszámolási eljárás, idén ezt a mai napon haladta meg a cégbíróságok által közzétett felszámolási eljárásról szóló határozatok száma. A következő félévben a felszámolások növekedési üteme várhatóan lassulni fog, és magas szinten stabilizálódik – véli Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. Hiába érkeznek kedvező hírek a tengerentúlról és az európai gazdaság háza tájáról, a magyar cégek számára nincs vége a válságnak, ezt jól mutatják a cégadatok, vagy akár a külkereskedelmi, illetve az ipari termelésről szóló statisztikák is. A felszámolt cégek átlagos egy évvel korábbi árbevétele folyamatosan emelkedik, ami azt mutatja, hogy a baj nemcsak a mikro- és kisvállalkozásokat éri el, hanem a több milliárdos árbevételű nagy cégeket is. „A fővállalkozók és nagy megrendelők bedőlése nyomán sok kisebb cég jut nehéz helyzetbe, mert a magyar gazdaságban eleve rendkívül alacsony a likviditás, a bankok pedig kihátráltak a hitelezésből, így kevés az esély a túlélésre – állítja az Opten igazgatója.

A 2008 októberében kirobbant válságot megelőzően évekig 1,8-2 % között stagnált a felszámolt cégek aránya, 2009-re kb. 2,5-2,6 % prognosztizálható. A válságot követően a legjobban sújtott ágazat a gépjárműkereskedelem, melyben csak idén várhatóan a cégek 5,2 %-a kerül felszámolás alá. Ezt követi majd az építőipar 5, majd az agrárszektor 3 %-ot meghaladó felszámolási rátával. A korábban “rendíthetetlen”, évekig 1 % alatt maradó informatikai szektorban is kb.1,3 %-ra emelkedik a felszámolt cégek száma.

A szakma igyekszik pozitív jelként tekinteni már azokat a lépéseket (vagy éppen meg nem tett lépéseket) is, amelyek bár nem javítanak, de legalább nem rontanak tovább a magyar gazdaság helyzetén. Csorbai Hajnalka hozzáteszi: nem könnyű megőrizni a gazdasági jogalkotás szakmaiságába vetett hitet akkor, amikor egyáltalán komolyan felmerül egy olyan elképzelés, hogy a kormányzatnak tovább kellene támogatnia a még egyszerűbb cégalapítást (Lásd. egyforintos cégalapítás elképzelése). A fenti számok is azt tükrözik, hogy a magyar gazdaságnak nem több cégre, hanem éppenhogy kevesebbre – sokkal kevesebbre – lenne szüksége. A felaprózódott cégstruktúra, a mikrovállalkozói körben elterjedt hanyag, felelősségkerülő, öngondoskodásra alkalmatlan cégek, a gyenge gazdasági morál nagyon komoly károkat okoz mind gazdasági, mind társadalmi szinten.

Szerencsére mindig voltak és jelenleg is vannak gazdaságilag és morálisan fejlett dinamikus, fejlődő, piacot kereső vállalkozások és beállt, tradicionális, piacot megtartó cégek is. Ezeket azonban meg kell tudni különböztetni a rozsszándékú vagy csak “a körülmények alakulása folytán” életképtelen, kockázatos vállalkozásoktól. Ehhez azonban két dologra van szükség: egyértelmű szándék kell és megbízható, a lehető legteljesebb információ.

Megjelenés dátuma: 2009. október