Lassított a cégbíróság, jövőre csökkenhet a megszűnési ráta
2015-11-12
Októberben is sok gazdasági társaság szűnt meg Magyarországon, és a magas megszűnési ráta a jövő év közepéig még biztosan kitart. Mindez egy határozott tisztulási folyamat része, amelynek keretében a hatóságok egyre aktívabban lépnek föl a cégvilágot torzító tetszhalott vállalkozásokkal szemben. A folyamat a jelek szerint hamarosan lezárul, így a jövő év második felében csökkenhet a mutató.
Összesen 4768 gazdasági társaság szűnt meg idén októberben Magyarországon, ami minden idők harmadik legsúlyosabb havi adata, de elmarad a szeptemberi 5181-es rekordtól. Az idén lezárult tíz hónapból nyolcban a törölt vállalkozások száma meghaladta a négyezret, amire korábban csak egyetlen egyszer, éppen egy évvel ezelőtt, 2014 októberében volt példa. „Nagyon erőteljes megszűnési hullám söpör végig a cégvilágon. A kérdés csak az, hogy ezt a gazdaság aktuális állapota indokolja, vagy más tényezőkből vezethető le” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató üzletág-igazgatója.
Pertics szerint a gazdaság állapotában még sok a bizonytalansági tényező, de nem ez a sok megszűnés fő oka. „A sok törlés inkább annak az eredménye, hogy a cégbíróság immár egy éve szisztematikusan fellép a tetszhalott cégekkel szemben, amelyek az állammal szembeni adminisztratív kötelezettségeiknek sem tesznek eleget” – mondja az igazgató. Pertics állításait leginkább a hatóság által indított kényszertörlési eljárások tavalyi megugrása támasztja alá. 2014 októbere után a frissen indított kényszertörlési eljárások havi adata az addigi 2000-2500-ról 4000-5000-re emelkedett. Főként ezeknek az eljárásoknak a lezárása miatt gondolja úgy a szakértő, hogy legalább 2016 közepéig együtt kell élnünk a magas megszűnési rátával.
Ezután azonban trendváltás következhet be – hívja fel a figyelmet a legfrissebb adatok alapján az Opten igazgatója. Idén június óta ugyanis egyre kevesebb friss kényszertörlést tesz közzé a cégbíróság, szeptemberben már csak 2700, októberben pedig 2300 ilyen eljárás indult. „Elképzelhető, hogy az évek óta tartó cégtörlési hullám lecsengésének első jeleit látjuk. A konszolidáció ezzel együtt még évekig eltarthat, de a cégek számának visszaesése mérsékelődni fog” – mondja Pertics.
A jövő évi trendforduló bekövetkeztét tovább valószínűsíti, hogy a többi megszűnéshez vezető cégbírósági eljárásból – felszámolásból és végelszámolásból – huzamosabb ideje viszonylag kevés indul. A válság éveiben a havi 2000-ig is felkúszó felszámolásból idén rendre havi 700-800-at indítanak a hitelezők (októberben például csak 617-et), továbbá ugyanilyen havi értékek láthatók a végelszámolásoknál is, ahol pedig 2011–2012-ben még havi 2500 fölött volt az átlag.
A középtávú trendet befolyásolja az is, hogy a beszámolók közzétételi rendje és szankcionálása is változik a jövőben. A cégeljárási törvény egyik legfontosabb tervezett változása, hogy a beszámoló leadását közvetlenül az Igazságügyi Minisztérium ellenőrzi és szankcionálja. Ez vélhetően felgyorsítja a kényszertörlési eljárások indítását. A tervezet ugyanakkor több enyhítést is tartalmaz az amúgy általában jól működő és jelentésszolgálati kötelezettségeit teljesítő cégekre vonatkozóan. Ezek következtében a ténylegesen inaktív cégek törlése vélhetően felgyorsul, és kevesebb lesz a téves kényszertörlés.
Szintén fontos technikai változás, hogy az Igazságügyi Minisztérium igyekszik elektronikus útra terelni minden céggel kapcsolatos kommunikációt. Az elektronikus csatornák használatával vélhetően kevesebb lesz a kézbesíthetetlen értesítés, elérhetetlen cég, és ezáltal is csökkenhet némileg az adószám-felfüggesztések és törlések száma.
* Újonnan indult eljárások
Pertics szerint a gazdaság állapotában még sok a bizonytalansági tényező, de nem ez a sok megszűnés fő oka. „A sok törlés inkább annak az eredménye, hogy a cégbíróság immár egy éve szisztematikusan fellép a tetszhalott cégekkel szemben, amelyek az állammal szembeni adminisztratív kötelezettségeiknek sem tesznek eleget” – mondja az igazgató. Pertics állításait leginkább a hatóság által indított kényszertörlési eljárások tavalyi megugrása támasztja alá. 2014 októbere után a frissen indított kényszertörlési eljárások havi adata az addigi 2000-2500-ról 4000-5000-re emelkedett. Főként ezeknek az eljárásoknak a lezárása miatt gondolja úgy a szakértő, hogy legalább 2016 közepéig együtt kell élnünk a magas megszűnési rátával.
Ezután azonban trendváltás következhet be – hívja fel a figyelmet a legfrissebb adatok alapján az Opten igazgatója. Idén június óta ugyanis egyre kevesebb friss kényszertörlést tesz közzé a cégbíróság, szeptemberben már csak 2700, októberben pedig 2300 ilyen eljárás indult. „Elképzelhető, hogy az évek óta tartó cégtörlési hullám lecsengésének első jeleit látjuk. A konszolidáció ezzel együtt még évekig eltarthat, de a cégek számának visszaesése mérsékelődni fog” – mondja Pertics.
A jövő évi trendforduló bekövetkeztét tovább valószínűsíti, hogy a többi megszűnéshez vezető cégbírósági eljárásból – felszámolásból és végelszámolásból – huzamosabb ideje viszonylag kevés indul. A válság éveiben a havi 2000-ig is felkúszó felszámolásból idén rendre havi 700-800-at indítanak a hitelezők (októberben például csak 617-et), továbbá ugyanilyen havi értékek láthatók a végelszámolásoknál is, ahol pedig 2011–2012-ben még havi 2500 fölött volt az átlag.
A középtávú trendet befolyásolja az is, hogy a beszámolók közzétételi rendje és szankcionálása is változik a jövőben. A cégeljárási törvény egyik legfontosabb tervezett változása, hogy a beszámoló leadását közvetlenül az Igazságügyi Minisztérium ellenőrzi és szankcionálja. Ez vélhetően felgyorsítja a kényszertörlési eljárások indítását. A tervezet ugyanakkor több enyhítést is tartalmaz az amúgy általában jól működő és jelentésszolgálati kötelezettségeit teljesítő cégekre vonatkozóan. Ezek következtében a ténylegesen inaktív cégek törlése vélhetően felgyorsul, és kevesebb lesz a téves kényszertörlés.
Szintén fontos technikai változás, hogy az Igazságügyi Minisztérium igyekszik elektronikus útra terelni minden céggel kapcsolatos kommunikációt. Az elektronikus csatornák használatával vélhetően kevesebb lesz a kézbesíthetetlen értesítés, elérhetetlen cég, és ezáltal is csökkenhet némileg az adószám-felfüggesztések és törlések száma.
Októberben 2449 új céget jegyeztek be Magyarországon, ez az elmúlt 14 hónap legmagasabb adata. „Az elmúlt három hónapban folyamatosan emelkedik a cégalapítási kedv, de ez még nem jelenti automatikusan, hogy a tőketulajdonosok ismét a vállalkozás indításban látják a jövőt. Nagyon mélyről indult a folyamat, és még a mostani adat is messze elmarad a válság előtti szintektől. Hamarosan kiderül, hogy pozitív trendfordulót látunk, vagy csak átmeneti jelenségről van szó” – mondja az Opten igazgatója.
Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten – CFI) az adott időszakban törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez. Az index októberi értéke régiónként jellemzően 14-15 százalék körül volt. Megyei szinten az októberi Opten – CFI Tolna, Zala és Győr-Moson-Sopron megyében vette fel a legalacsonyabb értékeket, míg a legnagyobb fluktuációt Budapest, Békés és Fejér produkálta.
Opten – CFI megyénként, 2015. október
| Megye | Alapítások | Megszűnések | Felszámolások* | Opten – CFI |
| Tolna | 24 | 32 | 7 | 9,88% |
| Zala | 34 | 52 | 16 | 10,57% |
| Győr-Moson-Sopron | 79 | 96 | 12 | 11,57% |
| Csongrád | 72 | 87 | 14 | 12,66% |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 48 | 111 | 55 | 14,00% |
| Baranya | 55 | 123 | 15 | 14,17% |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 76 | 141 | 18 | 14,26% |
| Vas | 29 | 71 | 12 | 14,57% |
| Hajdú-Bihar | 72 | 153 | 15 | 14,62% |
| Jász-Nagykun-Szolnok | 41 | 72 | 24 | 14,69% |
| Pest | 362 | 575 | 68 | 14,88% |
| Veszprém | 50 | 103 | 14 | 15,67% |
| Komárom-Esztergom | 45 | 116 | 8 | 15,73% |
| Bács-Kiskun | 65 | 189 | 28 | 15,91% |
| Nógrád | 17 | 40 | 3 | 16,52% |
| Somogy | 44 | 90 | 9 | 16,82% |
| Heves | 47 | 83 | 25 | 17,21% |
| Békés | 29 | 89 | 12 | 17,58% |
| Fejér | 78 | 173 | 18 | 19,34% |
| Budapest | 1182 | 2372 | 244 | 21,53% |
| ÖSSZESEN | 2449 | 4768 | 617 | 15,11% |