Lassul a cégfogyás, de egyre több vállalkozás tűnik el csendben
Három év után először mérséklődött a cégállomány csökkenése az első negyedévben, de a háttérben nem élénkülés, hanem szerkezeti átrendeződés zajlik. Az alapítások új mélypontra estek, miközben a kényszertörlések száma megugrott, ami arra utal, hogy egyre több vállalkozás nem klasszikus eljárásban, hanem csendben kerül ki a rendszerből.
Ha a felszín alá nézünk, a kép már jóval nyugtalanítóbb. Az összes új eljárás száma érdemben nem változott, az OPTEN adatai alapján idén is 12 ezer közelében alakult az első negyedévben, vagyis a cégek körüli nyomás nem enyhült.
Ami átrendeződött, az az eljárások belső szerkezete.
A felszámolások száma visszaesett, a négyezres szintről a háromezres tartományba csúszott. Ezzel párhuzamosan viszont a kényszertörlések a négyezres szintről az ötezres fölé emelkedtek. A két eljárást együtt nézve nem csökkenést, hanem növekedést látunk.
Ez már nem technikai részlet, hanem irányváltás: egyre több vállalkozás nem klasszikus fizetésképtelenségi eljárásban zárul le, hanem egyszerűen „kiesik” a rendszerből.
A piac most inkább elengedi a cégeket
A kényszertörlések felfutása egy sajátos dinamikát rajzol ki. Ez részben annak a következménye, hogy az elmúlt évek magas költségszintje és hullámzó kereslete mellett sok vállalkozás ugyan talpon maradt, de nem tudott tartósan stabilizálódni. Ezek a cégek jellemzően nem egyik napról a másikra omlanak össze. Hosszabb ideig gyengélkednek, kiürülnek, nem teljesítik az adminisztratív kötelezettségeiket, majd egy ponton egyszerűen törlésre kerülnek.
Ez a folyamat most láthatóan felgyorsult.
Márciusban az OPTEN adatai alapján országosan közel 2,4 ezer új kényszertörlés indult, ami majdnem duplája az egy évvel korábbinak. A negyedév vége így nem csillapodást, hanem ráerősítést hozott.
A kép nem egy klasszikus válságé, ahol tömeges csődök dominálnak, hanem egy elhúzódó kifáradásé, ahol a cégek egy része fokozatosan sodródik ki a működésből.
Budapest húzza a számokat, a nyomás szélesen terül szét
A legtöbb kényszertörlés továbbra is a fővárosban jelenik meg: az első negyedévben 2500-ról 3101-re nőtt az esetszám, márciusban pedig megduplázódott. Pest vármegyében is erős az emelkedés, de a jelenség nem marad a nagy piacokra korlátozva. Több kisebb vármegyében is megugrott a kényszertörlések aránya: Somogyban már az 1 százalékot közelíti, Jász-Nagykun-Szolnokban és Baranyában is érdemben nőtt.
Ágazati szinten nincs meglepetés: a kereskedelem és az építőipar viszi a tömeget, miközben a szolgáltatások több területén is magas maradt a nyomás. Ez nem véletlen: a kereskedelemben közel 100 ezer, az építőiparban több mint 57 ezer működő cég van, vagyis a legnagyobb vállalkozói körök érintettek.
Ezekben a szegmensekben sok a kisebb, sérülékenyebb vállalkozás, amelyek nem hirtelen esnek ki, hanem fokozatosan sodródnak ki a működésből.
„A kisebb cégfogyás könnyen értelmezhető lenne pozitív jelként, de a szerkezet mást mutat. Kevesebb cég szűnik meg formálisan, de nem alakul több, és közben nő azok száma, amelyek egyszerűen kiesnek a rendszerből. A mostani adatok inkább egy elnyújtott szelekció képét adják, mintsem egy új növekedési vagy „bedőlési” ciklus kezdetét.
Ebben a helyzetben egy bizonytalanabb külső környezet – különösen az energiapiaci kilengések – nem fordulatot, hanem a jelenlegi folyamat elhúzódását erősítheti.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) első negyedéves értéke országosan 12,02 % volt. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt a legmagasabb fluktuációt Budapest, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye produkálta, míg az Opten–CFI Komárom-Esztergom, Csongrád-Csanád és Tolna vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket.