Magyar Vállalkozók Napja: Számok a gazdaság építőköveiről

0203-12-01

Az Országgyűlés elfogadta, hogy december első pénteke a Magyar Vállalkozók Napja. Magyarországon öt emberre jut egy vállalkozás, összesen 1,9 millió vállalkozás működik. Az egyszemélyes vállalkozások a legelterjedtebbek (kétharmad részarányban). A társas vállalkozások körében a cégek tulajdonosainak száma közelíti a 630 ezer főt. A vállalkozói szféra nem korfüggő, az X generáció jelenleg dominál, de az Y generáció térnyerése látványos.

Az Országgyűlés elfogadta novemberben a vállalkozók és vállalkozások közösségépítő és nemzetgazdaságot erősítő tevékenységének elismeréseként, hogy december első pénteke a Magyar Vállalkozók Napja legyen. Idén december 1-jére esik az első Magyar Vállalkozók Napja.  

Kétségtelen, hogy a mai világban kijelenthető, hogy vállalkozók nélkül nincs élet. Motorjai, alkotói a gazdaságnak, és nagyban függ egy társadalom jóléte attól, hogy a vállalkozók miként gondolkodnak, mennyire aktívak. De kik a vállalkozók? Az egyértelmű, hogy a vállalkozó egy személy, aki személyes kockázatot vállal új üzlet, innováció vagy cég létrehozásával. A vállalkozók definíciója azonban rugalmas, és különböző megközelítéseket tükröz. Magyarországon gyakran azokat tekintik vállalkozónak, akik magánvállalkozók és rendelkeznek hivatalos dokumentumokkal. Az Európai Bizottság meghatározása szerint a vállalkozás gazdasági tevékenység megteremtésének és fejlesztésének folyamatát és gondolkodásmódját jelenti, melynek során a kockázatvállalás, a kreativitás és/vagy az innováció ötvöződik a stabil menedzsmenttel egy új vagy már működő szervezeten belül (Green Paper 2003).

Magyarország viszonylag magas vállalkozási aktivitással rendelkezik az európai összehasonlításban. Tíz emberre jut egy vállalkozás, ami az európai rangsor első felébe helyezi az országot. A vállalkozások körét tágabban értelmezik, beleértve az adószámmal rendelkező magánszemélyeket, non-profit és egyéb szervezeteket is. Ezen kiterjesztett meghatározás alapján már öt emberre jut egy vállalkozás Magyarországon, az OPTEN adatai szerint pedig ezek száma meghaladja az 1,9 milliót. Az árbevétel alapján a legnagyobb értékteremtők a társas vállalkozások, számuk több mint fél millió. „Fontos megjegyezni, hogy a vállalkozások számában kifejezett arány még nem tükrözi a vállalkozók számát, mivel egy vállalkozás több tulajdonossal is rendelkezhet, és egy személy akár több vállalkozást is birtokolhat. A társas vállalkozások körében a cégek tulajdonosainak száma közelíti a 630 ezer főt, ami a lakosság 7%-át teszi ki.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Magyarországon az egyszemélyes vállalkozások a legelterjedtebbek, az egyéni vállalkozók és az adószámmal rendelkező magánszemélyek alkotják a vállalkozások mintegy kétharmadát. Az egyszemélyes vállalkozások népszerűsége mögött számos tényező áll, például a kényszervállalkozások, melyek gyakran az adóterhek csökkentése vagy az új munkamodellre való alkalmazkodás miatt jönnek létre. A 21. századi munkaerő-értékesítés az internet és a home office térnyerésével összefüggésben egyre inkább felértékelődik, ahol a szabadság és rugalmasság iránti igény is megjelenik.
A legnagyobb hozzáadott értéket adó társas és egyéni vállalkozások vállalkozóinak nemek szerinti eloszlása a férfiak felé hajlik ugyan, azonban a nők is jelentősen kiveszik a részüket abból, a társas vállalkozások tulajdonosai és az egyéni vállalkozók esetében a nemek aránya 59-41 a férfiak javára mindkét körben. A társas vállalkozói körben a generációváltás lényegében folyamatosan zajlik, évről évre egyenletes tempóban jelennek meg a feltörekvő fiatal vállalkozók, ami jól szemlélteti, hogy egy prosperáló üzlet elindítása és annak működtetése nem korcsoport függő. Az X generáció a meghatározó a társas vállalkozások tulajdonosi körében – 50 %-ot képviselnek –, azonban számuk, ha kis mértékben is, de folyamatosan csökken, átadva helyüket az Y és Z korosztálynak.

„Ők azok, akikről a Magyar Vállalkozók napja szól. A vállalkozói létet választók alapvetően nem kötődnek csak nőkhöz vagy férfiakhoz, nem kötődnek korhoz – ha már felnőttekről beszélünk –, de mindenképpen szükséges egy meghatározott gondolkodás, aminek a középpontjában a kockázatvállalás, a felelősségvállalás és az újszerűség kapcsolódik. Sok sikert kívánunk mindannyiuknak!” – mondta Alföldi Csaba, céginformációs szakértő.

Kormányzati igazgatási szünet

2022. december 22. és 2023. január 6-a között a 369/2022. (IX. 29.) Korm. rendeletnek megfelelően (kormányzati igazgatási szünet elrendeléséről és a kormányzati igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról) adatforrásaink egy részénél kormányzati igazgatási szünet lesz, ezért az állami adatszolgáltatások akadozhatnak. Ez hatással lehet a szolgáltatásainkban az adatok frissítésére.