Már a cégek fele sem éli meg a 10 éves kort

2019-07-23

Tovább romlott a hazai cégek túlélési rátája, az 5 éves kort a cégek 72 százaléka, a 10 éves kort pedig csak a cégek 48 százaléki éri el.

„Hiába a sok új cég és a magas cégalapítási kedv, úgy tűnik, a cégek hosszú távú életképessége továbbra is problémás” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója. Az elmúlt években évi 25-30 ezer új cég indult Magyarországon, ami úgy tűnik, még mindig magas érték a gazdaság méretéhez képest, legalábbis a túlélési ráta csökkenése erre enged következtetni.

A cégalapítási volumen jelentősen alacsonyabb a 2000-es évek eleji értékekhez képest, de az elmúlt 1-2 évben a cégalapítások csökkenése megállni látszott, és egyes időszakokban már pozitívba is fordult. Ez önmagában még jót is jelenthetne, hiszen úgy tűnt, a cégalapítások és a cégtörlések az egyensúly felé haladnak és stabilabbá válik a hazai cégstruktúra.

Azonban a cégek 5 és 10 éves túlélési képességét vizsgálva az látszik, hogy stabil cégszerkezetről még nem beszélhetünk. „A hazai gazdaságban jelentős arányban vannak régóta működő stabil, nagymúltú vállalatok is, azonban a fiatal cégeknek úgy tűnik, egyre nehezebb a terep” – mondja az Opten szakértője.
 
5, illetve 10 éves kort megélt cégek száma az alapítás évének függvényében
 
Alapítás éve Cégalapítások száma 5 éves túlélési arány 10 éves túlélési arány
1996 38 982 79,79% 61,60%
1997 57 073 81,38% 63,75%
1998 60 940 82,30% 63,82%
1999 39 041 84,45% 64,84%
2000 44 119 85,21% 64,47%
2001 40 753 85,27% 62,52%
2002 39 304 85,20% 60,66%
2003 38 303 85,15% 58,82%
2004 39 051 85,35% 58,19%
2005 33 410 83,25% 54,06%
2006 32 843 82,71% 51,80%
2007 34 076 82,27% 50,72%
2008 48 719 81,99% 48,66%
2009 47 632 80,47%  
2010 46 996 76,37%  
2011 50 358 73,67%  
2012 38 503 74,68%  
2013 33 157 72,08%  
 
A túlélési arány csökkenéséhez nemcsak a természetes lemorzsolódás, hanem tervezett folyamatok is hozzájárulhatnak. A felvásárlások, összeolvadások szintén egyes cégek megszűnéséhez vezethetnek, ugyanakkor a megszüntetéshez vezető eljárásokat vizsgálva az derül ki, hogy nem ez a döntő tényező az alacsony túlélési képesség tekintetében. A megszűnő cégek döntő többsége vagy magára hagyott vállalkozás, vagy valamely hitelező kezdeményezett felszámolást ellene, így sajnos az alacsony túlélési ráta összességében negatív jellemzője a hazai gazdaságnak.

A túlélési ráta mellett azonban érdemes azt a tényezőt kiemelni, hogy a friss vállalkozások egy szűk rétege igen hamar komoly tényezővé válik. A 2013-ban alapított cégek 1 százaléka 5 év működés után már 1 milliárd Ft feletti éves árbevétellel büszkélkedhet. Ráadásul a tendencia azt mutatja, hogy ez az arány is növekedőben van. Tehát a csökkenő túlélési ráta mellett egyre szélesebb kör lesz viszonylag gyorsan sikeres vállalkozás, azaz erősen differenciálódik a friss cégek várható életútja.

A vállalkozások viszonylag rövid átlagos élettartamának köszönhetően a hazai cégek jelentős része jelenleg is fiatalkorú. A teljes cégbázis tekintetében a vállalkozások 46 százaléka 10 évnél fiatalabb. Ebben a tekintetben ugyanakkor javul valamelyest a helyzet, az összesített cégalapítási szám csökken, így a fiatal cégek cégstruktúrán belüli aránya csökken. A vállalkozások 23 százaléka 20 év feletti, nagymúltú cégnek számít, 2018-ban ez az arány még csak 20 százalék volt.
 

 

Kormányzati igazgatási szünet

2022. december 22. és 2023. január 6-a között a 369/2022. (IX. 29.) Korm. rendeletnek megfelelően (kormányzati igazgatási szünet elrendeléséről és a kormányzati igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról) adatforrásaink egy részénél kormányzati igazgatási szünet lesz, ezért az állami adatszolgáltatások akadozhatnak. Ez hatással lehet a szolgáltatásainkban az adatok frissítésére.