Mennyire extra az extraprofit?
2022-05-27
A kormány által bejelentett extraprofitadók alapja a gazdasági adatok alapján bizonyos szektorokban körvonalazódó profitnövekedés. De mennyire extra az extraprofit? Az OPTEN az érintett ágazatokat elemezte az elmúlt évek pénzügyi adatai alapján.
A családok, a nyugdíjasok, a munkahelyek és a rezsicsökkentés megvédése érdekében háborús veszélyhelyzetet hirdetett a kormány május 24-én.
Hogyan érintheti a kormány intézkedése a piaci szereplőket?
Bankok
A 10 legnagyobb (2020-as mérlegfőösszeg alapján) magyarországi bank mindegyikéről elmondható, hogy bár bevételeleik növekedtek, eredményességük 2019-ről 2020-ra csökkent. Ez leginkább a koronavírus elhúzódó hatásaival, a hitelezési veszteségekkel, illetve a hitel törlesztési moratóriummal magyarázhatók. Továbbra is nyitott kérdés marad, hogy a bejelentett különadók, milyen mértékben fogják vissza majd a bankok nyereségességét és hogyan igyekeznek majd pótolni azt.
A bankok ágazatának (6419 – Egyéb monetáris közvetítés) bevételei[1] 2020-ban összesen 1810 milliárd Ft-ra tehetők, az itt működő vállalatok adózott eredménye pedig 191 milliárd Ft-ra.
A kormány május 26-i bejelentése alapján 2022-ben és 2023-ban is 250+50 milliárd Ft-ot szeretne külön adók formájában beszedni az említett ágazatból. Bár feltételezhetjük, hogy a gazdaság élénkülése miatt a bankok is nagyobb eredményeséggel működtek 2021-ben, ennek pontos eredményét a 2021-es beszámolókban láthatjuk majd.
A portfolio.hu becslései szerint az OTP csoport tagjai 86 milliárd, a Magyar Bankholding tagjai 41 milliárd Ft extraprofitadót fizethetnek, emellett nő a tranzakciós illetékfizetési kötelezettségük is.
Energiaszektor
Az energiaszektorba[2] tartozó vállalkozások 2020-as évi beszámolóiból jól látszik, hogy a szektor eredményességét nagyon erősen befolyásolta a koronavírus járvány. A 10 legnagyobb szereplő adózott eredménye jelentősen csökkent vagy akár negatívba is fordult.
Valamint elmondható, hogy az egész szektor megtorpant ebben az időszakban.
A szektorra kiszabott különadó kiemelten fogja érinteni a MOL-t. A már leadott 2021-es beszámolók alapján viszont már sokkal pozitívabb képet fest a vállalatok árbevétele és adózott eredménye, a kilábalás a szektorban erőteljes. A MOL esetében a 2020-as 70 milliárd Ft-os veszteség már 409 milliárd Ft-os eredménnyé növekedett.
Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai igazgatója elmondta: “az extraprofit értelmezésénél mindenképp érdemes hosszabb idősorokat elemezni, hiszen egy 2019-hez viszonyított növekedés néhány ágazatban csupán a köztes 2 év vesztesége utáni túlélést teszi lehetővé.” – hozzátette: “a jelenlegi inflációs környezetben jelentős különbség van a bevétel/nyereség nominális és reálértéke között is.”
Kiskereskedelem
A kiskereskedelemben, a bevételek arányaiban emelik a jelenlegi adókulcsokat:
Ezek alapján feltételezhető, hogy a vállalatok úgy értékelik, hogy az említett lépések tartósan hatással lesznek a működésükre, és ehhez az új normához igazítják tevékenységüket. Mivel profitorientált szektoroktól beszélünk, ezért könnyen megeshet, hogy ezeket az extra terhet tovább hárítják, illetve a beruházási és befektetési terveiket átértékelik.
Nagy Márton elmondása szerint a kormány elvárja, hogy a vállalatok ne hárítsák át ezeket az adókat, ezért nem számolnak inflációs és növekedési hatással. Nagy Márton szerint az adók áthárítását a vállalatok profitjának növekedésével lehet majd ellenőrizni.
[1] A bankok mérlegében nem jelenik meg az értékesítés nettó árbevétele, ez az összeg az Opten saját logikája alapján készül a beszámoló sorok bevételként értelmezhető sorainak összege alapján
[2] Energiaszektorba soroljuk a 0910 Kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatás, 1920 Kőolaj -feldolgozás, 3511 Villamosenergia-termelés, 3512 Villamosenergia- szállítás, 3513 Villamosenergia-elosztás, 3514 Villamosenergia-kereskedelem, 3522 Gázelosztás, 3523 Gázkereskedelem, 3530 Gőzellátás, légkondicionálás, 4950 Csővezetékes szállítás, 05 Szénbányászat, 06 Kőolaj-, földgázkitermelés ágazatokat
A kormány úgy határozott, hogy új költségvetési alapokat hoz létre, ahonnan a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségeit finanszírozza. Két évre vonatkozóan kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be.
Május 26-án kiderültek az intézkedések és különadók részletei is. A két alap idén összesen 900 milliárd forint, ebből a rezsivédelmi 700, a honvédelmi 200 milliárd – ismertette Nagy Márton. Ez jövőre emelkedhet a miniszter szerint.
A különadókkal a cél, hogy a nagyobb szektorokat adóztassák, a kormány kommunikációjában erősen megjelenő extraprofitra hivatkozva.
A 8 szektor, ahol a külön adók megjelennek 2022-ben és 2023-ban a következők:
Május 26-án kiderültek az intézkedések és különadók részletei is. A két alap idén összesen 900 milliárd forint, ebből a rezsivédelmi 700, a honvédelmi 200 milliárd – ismertette Nagy Márton. Ez jövőre emelkedhet a miniszter szerint.
A különadókkal a cél, hogy a nagyobb szektorokat adóztassák, a kormány kommunikációjában erősen megjelenő extraprofitra hivatkozva.
A 8 szektor, ahol a külön adók megjelennek 2022-ben és 2023-ban a következők:
| Ágazat | (mrd Ft) |
| Bankszektor | 250 |
| Tranzakciós illeték | 50 |
| Biztosítási szektor | 50 |
| Energiaszektor | 300 |
| Kiskereskedelem | 60 |
| Telekommunikáció | 40 |
| Légitársaságok | 30 |
| Gyógyszerforgalmazók | 20 |
| Reklámadó* | 15 |
Hogyan érintheti a kormány intézkedése a piaci szereplőket?
Bankok
A 10 legnagyobb (2020-as mérlegfőösszeg alapján) magyarországi bank mindegyikéről elmondható, hogy bár bevételeleik növekedtek, eredményességük 2019-ről 2020-ra csökkent. Ez leginkább a koronavírus elhúzódó hatásaival, a hitelezési veszteségekkel, illetve a hitel törlesztési moratóriummal magyarázhatók. Továbbra is nyitott kérdés marad, hogy a bejelentett különadók, milyen mértékben fogják vissza majd a bankok nyereségességét és hogyan igyekeznek majd pótolni azt.
A bankok ágazatának (6419 – Egyéb monetáris közvetítés) bevételei[1] 2020-ban összesen 1810 milliárd Ft-ra tehetők, az itt működő vállalatok adózott eredménye pedig 191 milliárd Ft-ra.
A kormány május 26-i bejelentése alapján 2022-ben és 2023-ban is 250+50 milliárd Ft-ot szeretne külön adók formájában beszedni az említett ágazatból. Bár feltételezhetjük, hogy a gazdaság élénkülése miatt a bankok is nagyobb eredményeséggel működtek 2021-ben, ennek pontos eredményét a 2021-es beszámolókban láthatjuk majd.
A portfolio.hu becslései szerint az OTP csoport tagjai 86 milliárd, a Magyar Bankholding tagjai 41 milliárd Ft extraprofitadót fizethetnek, emellett nő a tranzakciós illetékfizetési kötelezettségük is.
Energiaszektor
Az energiaszektorba[2] tartozó vállalkozások 2020-as évi beszámolóiból jól látszik, hogy a szektor eredményességét nagyon erősen befolyásolta a koronavírus járvány. A 10 legnagyobb szereplő adózott eredménye jelentősen csökkent vagy akár negatívba is fordult.
Valamint elmondható, hogy az egész szektor megtorpant ebben az időszakban.
A szektorra kiszabott különadó kiemelten fogja érinteni a MOL-t. A már leadott 2021-es beszámolók alapján viszont már sokkal pozitívabb képet fest a vállalatok árbevétele és adózott eredménye, a kilábalás a szektorban erőteljes. A MOL esetében a 2020-as 70 milliárd Ft-os veszteség már 409 milliárd Ft-os eredménnyé növekedett.
Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai igazgatója elmondta: “az extraprofit értelmezésénél mindenképp érdemes hosszabb idősorokat elemezni, hiszen egy 2019-hez viszonyított növekedés néhány ágazatban csupán a köztes 2 év vesztesége utáni túlélést teszi lehetővé.” – hozzátette: “a jelenlegi inflációs környezetben jelentős különbség van a bevétel/nyereség nominális és reálértéke között is.”
Kiskereskedelem
A kiskereskedelemben, a bevételek arányaiban emelik a jelenlegi adókulcsokat:
- 100 milliárd bevétel felett 2,7% a jelenlegi kulcs, ez 4,1%-ra módosul,
- 30-100 milliárd között: 0,4% az adó ez 1%-ra emelkedik,
- 500 millió-30 milliárd forint közötti bevételnél változatlan marad az adókulcs
| Beszámoló éve | 2018 | 2019 | 2020 |
| TESCO-GLOBAL Zrt. | |||
|
Értékesítés nettó árbevétele (Ft)
|
622 123 000 000 | 602 433 000 000 | 590 954 000 000 |
|
Adózott eredmény (Ft)
|
31 782 000 000 | 31 804 000 000 | -1 574 000 000 |
| SPAR Magyarország Kft. | |||
|
Értékesítés nettó árbevétele (Ft)
|
523 400 000 000 | 575 589 000 000 | 631 451 000 000 |
|
Adózott eredmény (Ft)
|
19 877 000 000 | 16 397 000 000 | 11 741 000 000 |
| Lidl Magyarország Bt. | |||
|
Értékesítés nettó árbevétele (Ft)
|
445 116 000 000 | 552 461 000 000 | 668 298 000 000 |
|
Adózott eredmény (Ft)
|
26 505 000 000 | 28 604 000 000 | 28 435 000 000 |
| AUCHAN MAGYARORSZÁG Kft. | |||
|
Értékesítés nettó árbevétele (Ft)
|
257 383 000 000 | 332 817 000 000 | 356 534 000 000 |
|
Adózott eredmény (Ft)
|
6 457 000 000 | 2 861 000 000 | 6 630 000 000 |
| Penny-Market Kft. | |||
|
Értékesítés nettó árbevétele (Ft)
|
239 237 350 000 | 268 723 578 000 | 307 396 675 000 |
|
Adózott eredmény (Ft)
|
2 451 813 000 | 4 205 109 000 | 4 701 315 000 |
| ALDI MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER Bt. | |||
|
Értékesítés nettó árbevétele (Ft)
|
208 365 568 000 | 246 079 230 000 | 292 308 828 000 |
|
Adózott eredmény (Ft)
|
5 171 417 000 | 7 371 759 000 | 11 528 381 000 |
| UNIÓ COOP Zrt. | |||
|
Értékesítés nettó árbevétele (Ft)
|
32 013 878 000 | 33 620 970 000 | 36 368 750 000 |
|
Adózott eredmény (Ft)
|
1 012 923 000 | 878 209 000 | 1 385 143 000 |
A nagy kiskereskedelmi láncok jellemzően tudták növelni bevételeiket és eredményességüket az elmúlt években. Ez alól kivételt képez a Tesco, mely negatív értékkel zárta eredményét 2020-ban.
Jelen pillanatban 2023-ig tervezik az ismertetett különadókat, de Nagy Márton elmondta, hogy a bizonytalan környezetben az a cél, hogy a magyar gazdaság válságálló képessége javuljon
„Hogy 2023-ban mi lesz, azt meglátjuk majd” – mondta Nagy Márton.Jelen pillanatban 2023-ig tervezik az ismertetett különadókat, de Nagy Márton elmondta, hogy a bizonytalan környezetben az a cél, hogy a magyar gazdaság válságálló képessége javuljon
Ezek alapján feltételezhető, hogy a vállalatok úgy értékelik, hogy az említett lépések tartósan hatással lesznek a működésükre, és ehhez az új normához igazítják tevékenységüket. Mivel profitorientált szektoroktól beszélünk, ezért könnyen megeshet, hogy ezeket az extra terhet tovább hárítják, illetve a beruházási és befektetési terveiket átértékelik.
Nagy Márton elmondása szerint a kormány elvárja, hogy a vállalatok ne hárítsák át ezeket az adókat, ezért nem számolnak inflációs és növekedési hatással. Nagy Márton szerint az adók áthárítását a vállalatok profitjának növekedésével lehet majd ellenőrizni.
[1] A bankok mérlegében nem jelenik meg az értékesítés nettó árbevétele, ez az összeg az Opten saját logikája alapján készül a beszámoló sorok bevételként értelmezhető sorainak összege alapján
[2] Energiaszektorba soroljuk a 0910 Kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatás, 1920 Kőolaj -feldolgozás, 3511 Villamosenergia-termelés, 3512 Villamosenergia- szállítás, 3513 Villamosenergia-elosztás, 3514 Villamosenergia-kereskedelem, 3522 Gázelosztás, 3523 Gázkereskedelem, 3530 Gőzellátás, légkondicionálás, 4950 Csővezetékes szállítás, 05 Szénbányászat, 06 Kőolaj-, földgázkitermelés ágazatokat