Mind többször veti be a kényszertörlést a cégbíróság

Októberben összesen 4069 céget törölt a cégbíróság, ez a legmagasabb érték, amit valaha láttunk a magyar cégstatisztikában. A megszűnő cégek száma 2014 februárja óta tartósan meghaladja a havi háromezret, és folyamatosan emelkedik. Év végére 40 ezer fölé kerülhet az éven belül megszűnők száma, ami bő 20 százalékos növekedést jelent a megelőző évhez képest.
 
„A mostani számok év eleji előrejelzésünknek megfelelően alakulnak. Az adat tehát nem meglepő, a megszűnéshez vezető okok vizsgálata viszont annál izgalmasabb – mondja Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató igazgatója. – Az előző év második fele óta havonta 1500-2000 cég szűnt meg úgy, hogy a törlést felszámolási eljárás előzte meg. Az elmúlt három hónapban azonban összesen 3200 ilyen esetet regisztráltunk, ami azt jelenti, hogy a megszűnési okok között gyors ütemben szorul vissza a felszámolás” – mondja az Opten ügyvezetője. Tóth Tamás szerint ez alapvetően annak köszönhető, hogy lassan kifut a rendszerből a 2012-es nagy felszámolási hullám hatása, az akkor indult eljárások idén az első félévben zömmel lezárultak.
 
Lassan, de biztosan emelkedik ugyanakkor a végelszámolással megszűnő cégek száma: az októberi törlések közül 674 következett be ilyen eljárás eredményeként. Az ügyvezető szerint örvendetes, hogy a megszűnéshez vezető eljárások között nő a végelszámolások szerepe, hiszen ez az eljárástípus jelenti egy társaság megszűnésének legtisztább módját. „A törölt cégeken belül a végelszámolással megszűnt vállalkozások arányának növekedése dicséretes, ugyanakkor az arány még mindig csak 16 százalék, ami azt jelzi, hogy érdemi áttörés nem született a hazai üzleti etikában” – mondja az Opten igazgatója.
 
Az induló eljárások között 2014-ben már a kényszertörlés dominál: 2013-ban egész évben 16 500 ilyen határozatot hozott a cégbíróság, most azonban csak az elmúlt 3 hónapban több mint 8800-at. Ez is azt mutatja, hogy a hatóságok elkötelezték magukat a rendelkezésükre álló eszközök alkalmazása mellett.
 
A kényszertörlések jelentős része ugyancsak felszámolásban végződik, ha az adott cégnél adósságot talál a hatóság. Ez alátámasztja a kényszertörlés intézményének létjogosultságát. Rossz hír ugyanakkor a gazdaság többi szereplőjének, hogy a cégfluktuáció és a kifizetetlen számlák továbbra is jelentős kockázatot jelentenek.
 
Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten – CFI), amely egy adott időszakban törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez, az eddig közzétett adatok alapján várhatóan kismértékben csökken vagy stagnál a negyedik negyedévben. A megszűnések száma a harmadik negyedévben jóval az alapításoké fölött lesz.
 

 

Az Opten – CFI megyénkénti eloszlását vizsgálva októberben a legalacsonyabb értékeket Vas, Tolna és Veszprém érte el. Ezzel szemben a legrosszabb mutatók Bács-Kiskun, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében születtek. Érdekesség, hogy ebben a hónapban jobban szóródtak az Opten – CFI értékei a szokásosnál: 12 átlagon felül teljesítő és négy átlagosnak mondható megye volt, és mindössze négy megye ért el az átlagnál rosszabb arányt.
 

Az Opten – CFI megyénként, 2014. október

Megye	Alapítások	Megszűnések	Felszámolások*	Opten – CFI
Vas	18	47	13	9,34%
Tolna	27	35	17	10,75%
Veszprém	50	68	51	11,72%
Baranya	52	104	78	12,04%
Pest	301	547	171	13,10%
Borsod-Abaúj-Zemplén	77	131	43	13,23%
Jász-Nagykun-Szolnok	33	75	35	13,54%
Csongrád	65	109	22	13,66%
Heves	35	75	43	13,88%
Békés	28	68	34	13,92%
Zala	34	83	32	14,13%
Hajdú-Bihar	78	148	51	14,30%
Somogy	38	86	20	15,12%
Győr-Moson-Sopron	85	148	41	15,15%
Komárom-Esztergom	56	104	8	15,17%
Fejér	52	159	49	15,85%
Főváros	1135	1653	850	16,54%
Bács-Kiskun	82	200	54	17,53%
Nógrád	25	39	9	18,08%
Szabolcs-Szatmár-Bereg	73	180	85	21,43%
ÖSSZESEN	2344	4059	1706	15,13%