Nem lanyhul a szövetkezet alapítási láz
2017-11-09
A szociális szövetkezetek száma és árbevétele egyaránt nőtt 2016-ban, és a bővülés idén sem állt le – derül ki az OPTEN céginformációs szolgáltató adataiból.
A 2006. évi X. törvénnyel életre hívott vállalkozási forma célja, a hagyományos profitszerzésen felül, a szövetkezeti tagok által kitűzött különböző közösségi igények (oktatási, kulturális, szociális, foglalkoztatási, stb.) kielégítése. Elsősorban a hátrányos helyzetű csoportok (inaktívak, romák, fogyatékkal élők, stb.) segítése és gazdasági aktivitásuk növelése áll a középpontban.
A cégadatokból kiderül, hogy amíg 2015-ben 2539 darab volt a működő szociális szövetkezetek száma, addig 2016-ban számuk elérte a 2894 darabot, jelenleg pedig 2951 ilyen szövetkezet működik az országban. Árbevétel tekintetében 2015-höz képest mintegy 8,6 milliárd forinttal nőtt az ebben a formában működő vállalkozások forgalma, és ezzel meghaladta a 22 milliárd forintot.
A magas összárbevétel egyik lehetséges oka, hogy a szociális szövetkezetek is bekerültek a gazdaságfejlesztési program pályázatainak kedvezményezetti körébe. A GINOP-5.1.3.-16 – Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése című pályázat keretében a nonprofit gazdasági társaságok, egyesületek, alapítványok és egyházi szervezetek mellett most is részesülhetnek uniós támogatásban. Jelenleg 196 nyertes projektet tart nyílván a pályázat kezelője 7,3 milliárd forintos támogatási összeggel. Szintén pályázható a szociális szövetkezetek számára a GINOP-5.1.7-17 – Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése című kiírás 15 milliárd forintos keretösszeggel. Ezek a források a következő évekre is biztosíthatják a megfelelő projekteket kidolgozó szövetkezetek működését.
A kedvező képet némileg árnyalja, hogy a cégfluktuációs index (CFI), amely az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez, mind 2015-ben, mind 2016-ban 20 % fölött volt, ami jelentősen nagyobb, mint az átlag. Ez azt jelenti, hogy bár magas volt az új alapítású szövetkezetek száma, ezzel párhuzamosan nem kevés szövetkezet szűnt meg, vagy alakult át.
A jövő meghatározó kérdése, hogy az alapvetően tőkeszegény hazai szociális szövetkezetek állami és uniós támogatási források nélkül képesek lesznek-e működésüket a piacról biztosítani – mondja Hantos Zoltán, az Opten Kft. projektmenedzsere.
| Év | Újonnan alakult szociális szövetkezetek száma (db) | Megszűnt szociális szövetkezetek száma (db) | Nettó árbevétel (eFt) | Működő szövetkezetek száma (db) | CFI (%) |
| 2015 | 498 | 83 | 13 562 975 | 2 539 | 22,9 |
| 2016 | 494 | 129 | 22 204 819 | 2 894 | 21,5 |
| 2017 | 215 | 158 | Nem lezárt év | 2 951 | Nem lezárt év |
A cégadatokból kiderül, hogy amíg 2015-ben 2539 darab volt a működő szociális szövetkezetek száma, addig 2016-ban számuk elérte a 2894 darabot, jelenleg pedig 2951 ilyen szövetkezet működik az országban. Árbevétel tekintetében 2015-höz képest mintegy 8,6 milliárd forinttal nőtt az ebben a formában működő vállalkozások forgalma, és ezzel meghaladta a 22 milliárd forintot.
A magas összárbevétel egyik lehetséges oka, hogy a szociális szövetkezetek is bekerültek a gazdaságfejlesztési program pályázatainak kedvezményezetti körébe. A GINOP-5.1.3.-16 – Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése című pályázat keretében a nonprofit gazdasági társaságok, egyesületek, alapítványok és egyházi szervezetek mellett most is részesülhetnek uniós támogatásban. Jelenleg 196 nyertes projektet tart nyílván a pályázat kezelője 7,3 milliárd forintos támogatási összeggel. Szintén pályázható a szociális szövetkezetek számára a GINOP-5.1.7-17 – Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése című kiírás 15 milliárd forintos keretösszeggel. Ezek a források a következő évekre is biztosíthatják a megfelelő projekteket kidolgozó szövetkezetek működését.
A kedvező képet némileg árnyalja, hogy a cégfluktuációs index (CFI), amely az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez, mind 2015-ben, mind 2016-ban 20 % fölött volt, ami jelentősen nagyobb, mint az átlag. Ez azt jelenti, hogy bár magas volt az új alapítású szövetkezetek száma, ezzel párhuzamosan nem kevés szövetkezet szűnt meg, vagy alakult át.
A jövő meghatározó kérdése, hogy az alapvetően tőkeszegény hazai szociális szövetkezetek állami és uniós támogatási források nélkül képesek lesznek-e működésüket a piacról biztosítani – mondja Hantos Zoltán, az Opten Kft. projektmenedzsere.