Növekedésben a hazai növényiolajgyártás
2020-02-17
2014 óta enyhén csökken a növényi olaj előállítással foglalkozó vállalkozások száma Magyarországon, ugyanakkor az árbevételük dinamikusan nő – derül ki az OPTEN céginformációs szolgáltató adataiból.
| Év | Működő cégek száma (db) | Alkalmazotti létszám (fő) | Nettó árbevétel (eFt) | Adózás előtti eredmény (eFt) | CFI (%) |
| 2014 | 104 | 937 | 184 628 245 | -315 005 | 13,46 |
| 2015 | 92 | 1 053 | 206 525 028 | 6 237 244 | 10,87 |
| 2016 | 91 | 1 095 | 210 731 097 | 3 914 413 | 13,19 |
| 2017 | 92 | 1 106 | 229 457 884 | 7 975 164 | 19,57 |
| 2018 | 84 | 1 104 | 236 741 729 | 5 928 105 | 10,71 |
| 2019 | 78 | 1 074 | nem lezárt év | nem lezárt év | 11,54 |
Míg 2014-ben még 100 fölött azoknak a vállalkozásoknak a száma, melyek főtevékenységként a növényiolajgyártást jelölték meg, addig tavaly már csak 78 darab ilyen profilú cég működött. Ugyanakkor a szektor összesített árbevétel a 2014-es 184 milliárd forintról 2018-ra 236 milliárd forintra emelkedett. Az adózás előtti eredmény jelentős ingadozást mutat a vizsgált időszakban, de a 2014-es negatív érték tartósan pozitívba fordult az azt követő években.
Az alkalmazotti létszám alakulása, a vizsgált időszakban azt mutatja, hogy kisebb visszaesésekkel ugyan, de az iparágban dolgozók száma növekszik. Szintén a szektor stabilitását mutatja, hogy sem a felszámolási, sem a végelszámolási eljárások száma nem jelentős, a végrehajtás alá került cégek száma pedig minimális.
A cégfluktuációs index vizsgálata azt mutatja, hogy a 2017-es évet leszámítva az országos átlagnál némileg alacsonyabb volt a fluktuáció a szektorban, ami szintén az iparág stabilitását mutatja.
1 milliárd forint fölötti árbevétellel rendelkező cégek
Az alkalmazotti létszám alakulása, a vizsgált időszakban azt mutatja, hogy kisebb visszaesésekkel ugyan, de az iparágban dolgozók száma növekszik. Szintén a szektor stabilitását mutatja, hogy sem a felszámolási, sem a végelszámolási eljárások száma nem jelentős, a végrehajtás alá került cégek száma pedig minimális.
A cégfluktuációs index vizsgálata azt mutatja, hogy a 2017-es évet leszámítva az országos átlagnál némileg alacsonyabb volt a fluktuáció a szektorban, ami szintén az iparág stabilitását mutatja.
1 milliárd forint fölötti árbevétellel rendelkező cégek
| Év | Működő cégek száma (db) | Alkalmazotti létszám (fő) | Nettó árbevétel (eFt) | Részesedésük az ágazat összárbevételéből (%) | Foglalkoztatottak aránya az ágazatban foglalkoztatottak összlétszámához viszonyítva |
| 2014 | 6 | 795 | 182 319 374 | 98,75 | 84,85 |
| 2015 | 6 | 921 | 204 199 128 | 98,87 | 87,46 |
| 2016 | 6 | 940 | 207 733 521 | 98,58 | 85,84 |
| 2017 | 5 | 922 | 224 803 990 | 97,97 | 83,36 |
| 2018 | 5 | 922 | 233 409 563 | 98,59 | 83,51 |
Az ágazat rendkívül koncentrált, hiszen 2018-ban összesen 5 darab olyan cég volt, amely árbevétele meghaladta az 1 milliárd forintot és ez a TOP 5 cég részesedett a szektor összárbevételének 98,5%-ból és foglalkoztatta az alkalmazottak 83,5%-át. Ebből az 5 cégből csak 1 rendelkezik hazai tulajdonosokkal, a többi külföldi tulajdonban van, ráadásul ez az egy cég termékeit zömmel nem élelmiszeripari felhasználásra, hanem elsősorban biodízel előállítás alapanyagaként értékesíti. A szektor által előállított nagy többségében napraforgó olajat, kisebb arányban repce és más növényi olajokat elsősorban exportra értékesítik. Ezt mutatja a TOP 5 cég árbevétel adatainak vizsgálata, hiszen 2018-ban ezen vállalkozások összárbevételének 78,37%-át tette ki az exportárbevétel.
Az Európai Unió fejlesztési forrásaiból csekély mértékben részesült az ágazat. Ennek oka elsősorban az, hogy mivel a növényi olaj gyártás szerepel az EK. szerződés 32. cikkében hivatkozott listán (Annex lista). Az ebben a listában szereplő termékeket előállító vállalkozások elsődleges mezőgazdasági feldolgozóknak minősülnek, ezért a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)pályázati felhívásainak döntő többségéből ki vannak zárva. Számukra egyedül a Vidékfejlesztési Program (VP) speciálisan az élelmiszeripari szereplők részére kiírt pályázatokon való indulás lehetősége maradt. Nem meglepő tehát, ha a vizsgált időszakban, csak 15 pályázati nyertes céget találunk, akik összesen 20 projektet valósítottak meg és ehhez összesen mindössze 1,2 milliárd forint támogatást nyertek el, ami a gyártók árbevételéhez képest elenyészőnek mondható.
A szektor jövőjét alapvetően az fogja meghatározni, hogy bekerül-e növényolajgyártás valamelyik kedvezményes Áfa kulcs alá a jövőben. Jelenleg a környező országokban és az Európai Unió államainak többségében is alacsonyabb forgalmi adó sújtja a növényi olajokat, mint hazánkban, ezért számukra fontos lenne, hogy a mostani 27%-os adókulcs helyett a 18%-os, vagy az 5%-os adókulcs alá kerüljenek. Már csak azért is hatna kedvezően ez a hazai olajgyártásra, mivel a cukor mellett a különböző növényi olajok az áfa csalások kedvelt termékei, így egyfajta fehérítő hatása is lenne egy ilyen adóváltozásnak – zárja elemzését Hantos Zoltán az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.
Az Európai Unió fejlesztési forrásaiból csekély mértékben részesült az ágazat. Ennek oka elsősorban az, hogy mivel a növényi olaj gyártás szerepel az EK. szerződés 32. cikkében hivatkozott listán (Annex lista). Az ebben a listában szereplő termékeket előállító vállalkozások elsődleges mezőgazdasági feldolgozóknak minősülnek, ezért a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)pályázati felhívásainak döntő többségéből ki vannak zárva. Számukra egyedül a Vidékfejlesztési Program (VP) speciálisan az élelmiszeripari szereplők részére kiírt pályázatokon való indulás lehetősége maradt. Nem meglepő tehát, ha a vizsgált időszakban, csak 15 pályázati nyertes céget találunk, akik összesen 20 projektet valósítottak meg és ehhez összesen mindössze 1,2 milliárd forint támogatást nyertek el, ami a gyártók árbevételéhez képest elenyészőnek mondható.
A szektor jövőjét alapvetően az fogja meghatározni, hogy bekerül-e növényolajgyártás valamelyik kedvezményes Áfa kulcs alá a jövőben. Jelenleg a környező országokban és az Európai Unió államainak többségében is alacsonyabb forgalmi adó sújtja a növényi olajokat, mint hazánkban, ezért számukra fontos lenne, hogy a mostani 27%-os adókulcs helyett a 18%-os, vagy az 5%-os adókulcs alá kerüljenek. Már csak azért is hatna kedvezően ez a hazai olajgyártásra, mivel a cukor mellett a különböző növényi olajok az áfa csalások kedvelt termékei, így egyfajta fehérítő hatása is lenne egy ilyen adóváltozásnak – zárja elemzését Hantos Zoltán az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.