Startup cégek: miből nem lesz cserebogár?

Startup vállalkozásról általában akkor beszélhetünk, amikor egy kezdő vállalkozás olyan innovatív szellemi tőkével vagy technológiával rendelkezik, amely magas fejlődési potenciált rejt magában. Legszűkebb értelemben akkor beszélünk startup-ról, amikor egy tulajdonosi kör először dönt cégalapítás mellett, és olyan vállalkozásba fog, amely nagy növekedési potenciáljánál fogva felkelti a befektetők figyelmét. Annak megítélése azonban , hogy a cég potenciálja mekkora, nem egyszerű feladat. Több évnyi cégadatot elemezve viszont már kiszámítható, hogy ezen cégek hány százaléka vált eredményei alapján gazdasági tényezővé; vagy hány jutott el odáig, hogy eredményt nem is, de egy külföldi befektetőt, vagy egy komolyabb tőkeemelést már fel tud mutatni.

Az utóbbi néhány évben számos sikertörténetet lehetett hallani hazai és nemzetközi startup vállalkozásokról, többek között ez is erősítette az arányaiban amúgy is magas cégalapítási kedvet. „A cégalapításoknak csak a harmada köthető olyan újdonsült tulajdonosokhoz, akik életükben először kezdenek vállalkozásba. Tehát az igazi kezdő vállalkozók aránya rendkívül alacsony – ez az egészségtelen hazai cégstruktúra újabb bizonyítéka” – mondja Tóth Tamás, az OPTEN ügyvezető igazgatója.

A statisztikák szerint sajnos ezen cégeknek csak töredékéből lesz említésre méltó vállalat még hazai környezetben is, nemzetközi mércével nézve pedig még kritikusabb a helyzet. „A friss tulajdonosok kevesebb, mint 1 százaléka büszkélkedhet azzal, hogy a cége árbevétele 3 éven belül meghaladta a nemzetközi mikrovállalkozás kategóriát, a közép- vagy nagyvállalatok aránya pedig már gyakorlatilag nem is mérhető. A friss tulajdonosok cégeinek csak fele számolt be értékesítési forgalomról 3 év után , de ezen beszámolók 60 százalékában az árbevétel a 10 millió forintot sem éri el, 100 millió forint feletti bevétellel pedig már csak az összes vizsgált cég 2 százaléka rendelkezik. „Ezek a rendkívül rossz arányok sajnos azt sugallják, hogy a kezdő vállalkozások is csak növelik a hazai cégstruktúra elaprózódottságát és fluktuációját” – teszi hozzá az ügyvezető.

Ha nem árbevétel szerint vizsgáljuk a cégeket, hanem a cégek tőkevonzó képességét tekintjük a startup-á válás kritériumának, akkor valamivel jobb a helyzet. Ha azt nézzük, hogy a cégek hajtottak-e végre komolyabb – legalább 5 millió forintos – tőkeemelést, vagy tulajdonosi szerkezetükbe került-e be külföldi cég vagy magánszemély, akkor azt tapasztaljuk, hogy a kezdő cégek 3,5 százalékával történt ilyen pozitív változás a cég működésének első 3 évében” – mondja Tóth Tamás.

Ágazati szempontból sem kecsegtető a helyzet, a startup cégek egyik fontos jellemzője lenne ugyanis az innováció, amelyet jól kiaknázva növekedési pályára állhat a cég. A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy ily módon jellemzően az innovatív szellemi tőkére építő vállalkozások lehetnek sikeresek. Az utóbbi években túlnyomó részt az informatika, az infokommunikáció vagy a tudományos tevékenységben újat alkotó vállalatok lehettek sikeresek, a hazai adatokat vizsgálva azonban sajnos az látszik, hogy ezekben az ágazatokban – az ott működő összes cég számához képest viszonyítva – rendkívül alacsony a startup vállalatok aránya. „Magyarországon főleg a kereskedelemben és a logisztikában magas a friss cégtulajdonosok aránya, ami pozitív dolog ezekre a szektorokra nézve, csakhogy ezekben az ágazatokban az innovatív megoldásoknak és paradigmaváltásnak kisebb a relevanciája és valószínűsége – mondja az OPTEN igazgatója.
 

TOP 10 árbevételű, kezdő vállalkozó által alapított cég
(2012-es árbevétel szerint, 2009 óta alapított cégek)