Tervezet a körbetartozások megszüntetéséért

A jelenség, amelynek 50%-a az építőipart érinti, feltérképezésére és megoldására tavaly decemberben született meg az elhatározás, majd szakmai és társadalmi egyeztetés indult. A körbetartozások visszaszorítását szolgáló törvénycsomag kidolgozásában végül nyolc minisztérium és tizenkét szakmai szervezet vett részt. A tervezet módosítaná a csődeljárásról szóló törvényt, a közbeszerzésekről szóló törvényt és a polgári törvénykönyvet is.

A csődtörvény változtatásai szerint abban az esetben, ha az adós nem vitatja, vagy elismeri a tartozást, akkor a fizetési határidő lejárta után 15 nappal beállnak vele szemben a felszámolási eljárás megindításának feltételei. Fontos azonban, hogy a hitelező köteles írásban felszólítani az adóst a teljesítésre. Ennek a felszólításnak a kézhezvétele, ellentétben az eddigi szabályoktól, eltérő jogkövetkezményekkel jár, mivel az adósnak a kézhezvételt megelőző időszakban lesz csak lehetősége a tartozás vitatására. A felszámolási eljárást ilyenkor az adós már csak a követelés teljesítésével kerülheti el. A tervezet azonban leszögezi, hogy ez a teljesítés nem minősül a tartozás elismerésének és később a teljesítés polgári perben visszakövetelhető. Amennyiben a fizetési felszólítást az adós nem teljesíti, vele szemben felszámolási eljárást indíthatnak meg.

A közbeszerzési törvény tervezett módosításai szerint az ajánlatkérő az ajánlati felhívását csak akkor teheti közzé, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet a rendelkezésére áll. Közbeszerzések keretében kialakuló körbetartozások egy része a teljesítési igazolások hiányos szabályozására vezethető vissza. Ennek orvoslására a tervezet előírná, hogy a teljesítéstől, vagy az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles legyen az ajánlattevő az igazolást kiadni vagy annak megtagadásáról írásban nyilatkozni.

A teljesítés elismerése az építési szerződések esetében általában átadás-átvételi eljárás keretében történik. A tervezet szerint az ajánlatkérő kötelezettsége lesz, hogy az átadás-átvételi eljárást a készre jelentést követően, a szerződésben meghatározott határidőn belül megkezdje. Ha a határidőt az ajánlatkérő több mint 15 nappal elmulasztja, a teljesítésigazolást majd a szerződéses partner kérésére kötelezően ki kell adni. A fizetés megtörténtét, illetve annak megtagadását a szerződéses láncolat tagjainak az értesítése céljából az ajánlatkérő honlapján közzé kell tenni.

A tervezet parlamenti elfogadásával a megrendelő külön hozzájárulása nélkül is lehetőség adódik majd jelzálogjog alapítására az építési szerződés vállalkozójának. A jelzálogjog az építési-szerelési szerződéssel érintett ingatlanra történő bejegyzéssel jönne létre. Kizárólag két előfeltétel meglétét követelné: a vállalkozási szerződést és a vállalkozó bejegyzési kérelmét.

Kiadás dátuma: 2007. április