Több ezer kiskereskedelmi cég kerülhet veszélybe a trafiktörvény miatt
A trafiktörvény bevezetésével sok olyan cég kerülhet nehéz helyzetbe, ahol eddig az egyéb termékek mellett cigarettát is értékesíthettek, mivel számukra egy kismértékű forgalomkiesés is végzetes lehet. A tervek szerint összesen 5 297 Nemzeti Dohánybolt nyílik, aminek hatása érezhető lesz a cégstatisztikákon is.
A trafiktörvény több ezer kiskereskedelmi céget tehet tönkre, mivel cigaretta mellett mást is áruló kisboltok jövedelmezősége olyan alacsony, hogy már kismértékű forgalomkiesés is veszteségessé teheti őket, ezt pedig az alacsony likviditás miatt nem sokáig viselik el az őket működtető vállalkozások. „A kiskereskedelmi cégek száma az elmúlt években folyamatosan nőtt, ez a dohányboltok megnyitásának köszönhetően várhatóan idén is így lesz, hiszen ezzel megduplázódik az évente újonnan alapított vállalatok száma az ágazatban. A trafiktörvény kiskereskedelemre gyakorolt kedvezőtlen hatása is érezhető lesz már 2013-ban, de igazán nagy cégfluktuációs hullámra 2014-ben számíthatunk majd” – mondta Tóth Tamás, a MAKISZ tag Opten Kft. ügyvezető igazgatója.
| Kiskereskedelmi cégek adatai (2010-2013) | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Év | Összes cég (db) | CFI (%) | Végrehajtás (db) | Létszám (fő) | Nyereségesség (%) |
| 2010 | 15 645 | 14,27 | 1 480 | 124 695 | -2,14 |
| 2011 | 16 659 | 14,07 | 1 858 | 132 162 | -2,09 |
| 2012 | 17 525 | 12,88 | 1 933 | 134 758 | N/A |
| 2013 | 18 759 | 24,57 | 2 566 | 117 955 | N/A |
Az Opten – CFI az adott időszakban alapított és megszűnt vállalkozások számát viszonyítja az időszak elején rendben működő cégekéhez. E mutató az új trafikcégek alapítása miatt 2013-ban várhatóan duplájára emelkedik. Az előrejelzések szerint a fővárost fogja legkevésbé érinteni a változás – mindössze 17 százalékos CFI-vel. Viszonylag alacsony értékeket várhatunk Pesten, Baranyában és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a legrosszabb helyzetbe pedig Csongrád, Heves és Veszprém megye kerülhet, ahol a CFI a 35 százalékot is meghaladhatja. A vizsgált ágazatban az induló végrehajtások száma is folyamatosan növekvő tendenciát mutat: a 2010-es 1480-hoz képest idén 2500 darab fölötti új eljárás várható, márpedig a főként a NAV által indított végrehajtás a cégek megszűnésének egyik tipikus előjele.
A pénzügyi adatokat vizsgálva sem túl biztató a kiskereskedelmi cégek helyzete. Bár az ágazati árbevétel valamelyest nőtt 2010-ről 2011-re, a jelenleg rendelkezésre álló beszámolók alapján azonban 2012-ben ez az ellenkező irányba változott. A csökkenő árbevétel ráadásul egy erősen kivéreztetett szektort ért el, hiszen a vállalatok az elmúlt években összességében 2 százalék körüli árbevételhez viszonyított veszteséget könyveltek el, utoljára pedig 2007-ben volt nyereséges. Az ágazati szintű veszteség 2010 óta folyamatosan meghaladta az 50 milliárd forintot, amit hosszú távon akkor sem bírna el a piac, ha a követelésállomány nem növekedne többmilliárd forinttal évről évre.
Az Opten Cégfluktuációs Indexe (CFI) – mely az adott időszakban, egy adott területen megszűnt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez – máris mérséklődik. Ennek igazi oka azonban nem az amortizáció mértékének javulása, hanem a cégalapítási arány csökkenése. A megelőző év azonos időszakához képest a 13,7 százalékos CFI 13 százalékra mérséklődött, miközben a megszűnések aránya 4,7 százalékról 6,3 százalékra emelkedett, a cégalapításoké viszont 8,9 százalékról 6,8 százalékra csökkent.
Ha a kiskereskedelmi vállalatok pénzügyi adatait egyenként vizsgáljuk, akkor látható, hogy a rendben működő (nem áll végelszámolási, felszámolási, csőd vagy kényszertörlési eljárás alatt) cégeknek több, mint 40 százaléka veszteséges. E cégek számára egy minimális forgalomcsökkenés is azt eredményezheti, hogy tulajdonosaik kénytelenek lesznek bezárni üzletüket.