Több mint kilencszáz közúti árufuvarozó cég tűnt el a hazai cégvilágból
2018-08-02
Az OPTEN céginformációs szolgáltató adatai szerint 2018-ban 902-vel kevesebb közúti árufuvarozással foglakozó cég működik Magyarországon, mint 2016-ban – jelentette ki Hantos Zoltán az OPTEN projektmenedzsere.
| Év | Működő cégek száma (db) | Éves nettó árbevétel (eFt) | Felszámolási eljárások száma (db) | Végelszámolási eljárások száma (db) | Végrehajtások száma (db) | Kényszertörlések száma (db) | Ágazati CFI (%) | Országos CFI (%) |
| 2016 | 11 054 | 1 467 320 149 | 201 | 111 | 1 223 | 423 | 12,76 | 12,29 |
| 2017 | 10 608 | 1 369 833 726 | 175 | 117 | 1 324 | 361 | 12,15 | 11,63 |
| 2018 | 10 152 | Nem lezárt év | 126 | 47 | 812 | 326 | Nem lezárt év | Nem lezárt év |
A vizsgált időszak első évében (2016) 11 054 ilyen profilú vállalkozás összesen több mint 1467 milliárd forint árbevételt ért el. 2017-ben már csak 10 608 vállalkozás maradt talpon, melyek összárbevétele drasztikusan lecsökkent 1 369 milliárd forintra. Az idei évben sem állt meg a cégek számának zsugorodása, jelenleg 10 152 közúti árufuvarozó vállalkozás kamionjai járják a hazai és külföldi utakat.
A piac tisztulását jelzi ugyanakkor, hogy a felszámolási és végrehajtási eljárások száma évről-évre csökken, hasonlóan a kényszertörlések számához. A szektor cégfluktuációs indexe (CFI), amely az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez, az országos átlagnál, amely 11-12%, némileg magasabb, bár csökkenő tendenciát mutat.
A közúti árufuvarozás felemás teljesítményét az elmúlt években a nyugat-európai uniós tagállamok új, piacvédő szabályozásai befolyásolták, amely az olcsóbb munkabérekre alapozott versenystratégia kifulladását eredményezte. A szektor jövőjét alapvetően határozza meg a 2017 májusában beterjesztett Európai Mobilitási Csomag, melynek több rendelkezésével nem értettek egyet a fuvarozók és érdekképviseleteik. Elsősorban a kiküldetéssel kapcsolatos rendelkezések, a kabinban töltött pihenőidő kérdése és a megnövekedett adminisztráció kapcsán merültek fel érdekellentétek. Az Európa Parlament július 4-i ülésén nem szavazta meg a közlekedési és idegenforgalmi szakbizottság (TRAN) kompromisszumos módosító javaslatát, amely tekintettel lett volna a közép-európai államok fuvarozással foglakozó cégeire, és azt visszautalta a szakbizottság elé. Amennyiben nem alakul ki elfogadható kompromisszumos megoldás, a piaci szereplők romló versenykörülményekkel és a szolgáltatások drágulásával számolnak – zárja elemzését a céginformációs szolgáltató.
A piac tisztulását jelzi ugyanakkor, hogy a felszámolási és végrehajtási eljárások száma évről-évre csökken, hasonlóan a kényszertörlések számához. A szektor cégfluktuációs indexe (CFI), amely az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez, az országos átlagnál, amely 11-12%, némileg magasabb, bár csökkenő tendenciát mutat.
A közúti árufuvarozás felemás teljesítményét az elmúlt években a nyugat-európai uniós tagállamok új, piacvédő szabályozásai befolyásolták, amely az olcsóbb munkabérekre alapozott versenystratégia kifulladását eredményezte. A szektor jövőjét alapvetően határozza meg a 2017 májusában beterjesztett Európai Mobilitási Csomag, melynek több rendelkezésével nem értettek egyet a fuvarozók és érdekképviseleteik. Elsősorban a kiküldetéssel kapcsolatos rendelkezések, a kabinban töltött pihenőidő kérdése és a megnövekedett adminisztráció kapcsán merültek fel érdekellentétek. Az Európa Parlament július 4-i ülésén nem szavazta meg a közlekedési és idegenforgalmi szakbizottság (TRAN) kompromisszumos módosító javaslatát, amely tekintettel lett volna a közép-európai államok fuvarozással foglakozó cégeire, és azt visszautalta a szakbizottság elé. Amennyiben nem alakul ki elfogadható kompromisszumos megoldás, a piaci szereplők romló versenykörülményekkel és a szolgáltatások drágulásával számolnak – zárja elemzését a céginformációs szolgáltató.