Több új vállalkozás az építőiparban, de a nehézségek nem múltak el

A 2024-es év nem kedvezett az építőiparnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint az ágazat teljesítménye 0,4 %-kal zsugorodott, miközben az új szerződések száma is 2,6 %-kal csökkent. Különösen az épületek építése sínylette meg az évet, itt a visszaesés 4,1 % volt. Az árak azonban tovább emelkedtek, év végére 5,6 %-kal haladták meg az előző évit, a legnagyobb áremelkedést pedig az egyéb építmények építése területén tapasztalták (+6,7 %).

A lakásépítési szektor sem tudott megújulni. Tavaly mindössze 13 295 új lakás épült, ami 29 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján 2024-ben 20 494 lakás építését tervezték, ami 4,7 %-kal marad el a 2023-as szinttől.

Január 1-jétől a KSH módosította az építőipar nemzetgazdasági ágának egyes részeit. A saját tulajdonú ingatlanfejlesztések immár az Ingatlanügyletek közé kerültek, míg egyes tevékenységek a Kulturális örökség megőrzése és helyreállítása, valamint az Egyéb épület- és ipari takarítás kategóriába kerültek átsorolásra.

Ennek következtében a hivatalosan nyilvántartott építőipari cégek száma 2024 végén még közel 65 ezer volt a régi besorolás szerint, ám 2025-re ez a szám 59,5 ezerre csökkent. Az OPTEN adatai szerint az új besorolás szerint januárra mintegy száz céggel lett kevesebb a tavalyi év decemberéhez képest, a legnagyobb visszaesés az egyéb építmények építése területén történt, de a lakó- és nem lakóépületek építése is átlag felett zsugorodott. „A lakóépületek építésénél és felújításánál 2025. évben volumen növekedésre számítunk. Elindul egy pozitív folyamat, melynek már ismert tény számai a 2026 – 2027. években jelenhet meg az új építésű és felújított ingatlanok adataiban. 2025. év összességében az építőipari ágazat számára egy nehezebb év lesz, mint a múlt évi, amiből a lakásügy mozdulhat ki pozitív irányba, a megkezdhető munkák növekedésével.” – mondta Koji László, az ÉVOSZ elnöke az INCONEX Kft. igazgatója.

A negatív trendek ellenére biztató jelek is mutatkoznak. Az elmúlt négy év tapasztalatai szerint januárban szokott a legkevesebb cégalapítás történni az építőiparban. Ennek ellenére idén januárban több mint 50 %-kal több vállalkozás alakult, mint tavaly ugyanebben az időszakban, és 15 %-kal több, mint 2023-ban. Ez közel 350 új vállalkozást jelent.

A legaktívabb terület a lakó- és nem lakóépületek építése volt, ahol 70 %-kal több cég alakult, míg a speciális szaképítés 60 %-os növekedést mutatott. Az egyetlen vesztes a cégalapítások terén az egyéb építmények építése volt, itt 40 %-os visszaesést regisztráltak.

Bár a cégalapítási kedv növekedése örvendetes, a megszűnő cégek száma még mindig magas. Idén januárban közel 450 cég szűnt meg, ami ugyan 10 %-kal kevesebb, mint tavaly, de továbbra is magas érték. Pozitívum viszont, hogy minden egyes építőipari ágazatban csökkent a megszűnések száma.

Az új cégeljárások száma meghaladta a 850-et, ami 5 %-os növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest. Ugyanakkor az új kényszertörlések száma közel 25 %-kal emelkedett, melynek számában erőteljesen jelen vannak a „magára hagyott” cégek, és a végelszámolások szintje is magas maradt.

„Mindenképpen figyelemre méltó az alapítási kedv növekedése, amit valószínűleg a Kormány Új Gazdaságpolitikai Akcióterve is ösztönöz. Ugyanakkor ez a növekedés nem nevezhető tömegesnek, hiszen például 2022 januárjában még 15 %-kal magasabb volt a cégalapítások száma. Az új eljárások emelkedése és a cégszámok csökkenése is mutatja, hogy az építőipar jelentős terheket cipel. Ha azonban az alapítási kedv továbbra is ilyen dinamikát mutat, akkor várható lehet fordulat a cégtrendekben – de ez csak hónapok múlva derül ki.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) januárra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 18,78 % volt. Vármegyei szinten nézve a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves vármegye produkálta, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értéket Veszprém, Zala és Tolna vármegye érte el.