Történelmi rekord az építőiparban: soha nem indult még annyi cég Magyarországon, mint 2021-ben
2022-02-07
7500 új társas vállalkozás bejegyzésével zárta a 2021-es évet az építőipar, ezzel minden idők legerősebb cégalapítási éve lett az elmúlt év a szektorban, vannak azonban óvatosságra intő jelek is.
Egészen pontosan 7498 újonnan induló társas vállalkozás bejegyzésével, illetve 2245 társas vállalkozás törlésével zárta a 2021-es évet az építőipar, ami nemcsak cégalapítási rekordot jelent, hanem egyben a társas vállalkozások száma is rekordmagasságokba emelkedett. A 2022-es évet mintegy 63 ezer társas vállalkozással indítja a szektor, amellyel még a 2010-es évek elején regisztrált rekordmagasságú cégszám is megdőlt.
„Az építőipar általában rendhagyó adatokat produkál céginformációs tekintetben a többi ágazathoz képest, és ez nem volt másképpen a COVID ideje alatt sem” – mondja Pertics Richárd, az OPTEN céginformációs szolgáltató elemzője. Ugyan sok más hazai ágazatra is jellemző volt a tömeges céglapítás az elmúlt 2 évben, de a 2010-es évek környékére jellemző cégalapítási boomot meg sem közelítették az adatok más területeken. Az építőipar 2021-es cégalapítási értéke és a szektorban működő társas vállalkozások száma történelmi csúcsra került.
A cégalapítások értékelésekor felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy mennyire indokolt az ágazatban a társas vállalkozásoknak az ilyen arányú bővülése. A szektort a koronavírust követő gazdasági hullámvölgy elég súlyosan érintette, nagyságrendileg 10 százalékot zuhant az ágazat termelése 2020 során, azonban ezt a visszaesést 2021-ben sikerült ledolgozni, az ágazat teljesítménye a 2019 környéki szintre ugrott vissza 2021 végére, és a trend alapján további növekedés várható. Kétségtelen, hogy keresleti oldalról is kedvező környezet jellemző a szektorra. A családtámogató programok, mint a Családi Otthonteremtési Kedvezmény, a babaváró hitel, illetve a gazdaság általános fejlődése a magyar emberek ingatlan-vásárlási hajlandóságával kombinálva jó alapot nyújt a szektor növekedéséhez.
A kedvező gazdasági hatások mellett ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról a hatásról sem, hogy válságidőszakban általában több a kényszer jellegű cégalapítás is, amikor más ágazatokból kieső szereplők, akár alkalmazottak indítanak új vállalkozásokat sokszor kényszerből. A céghálózatokat vizsgálva az is elmondható, hogy nagyon sok a leány- és testvérvállalkozás, azaz az építőipar korábbi szereplői is alapítanak újabb vállalkozásokat újabb profilokkal, szolgáltatásokkal.
Az ágazat helyzetét tovább árnyalja a már általánosnak nevezhető munkaerőhiány, illetve az építőanyag árak emelkedése is. Összességében tehát nem lehet a szektor helyzetét kiemelkedően kedvezőnek nevezni. „A gazdasági adatokat, keresletet nézve indokolt lehet az építőipari cégszám bővülése, válságidőszakban is sok sikeres vállalkozás születhet, de a rekordmagas cégalapítási értékek ettől még nem indokoltak, a most induló társas vállalkozások átlagos várható élettartama alacsonyabb, mint a korábbi években” – mondja az OPTEN elemzője.
Az építőipari gazdasági háttér elemzésekor nem szabad megfeledkezni az ingatlanpiac helyzetéről sem. Az ingatlanárak emelkedése egyelőre fűti a szektort, de a magas infláció és hitelkamat visszavethetik az ingatlanpiaci keresletet. A hazai keresetek bővülése ráadásul nem tudja követni az ingatlanpiaci árakat, az ingatlanpiaci változások pedig nagyon gyorsan az építőiparra is átterjedhetnek.
Bár az építőipar jelenleg a hazai gazdaság egyik húzóágazatának mondható, a gazdasági hullámvölgyeket, recessziós időszakot nem viselte túl jól a szektor az elmúlt évtizedekben. A cégjogi környezet és az építőipari szabályozás sokat fejlődött már a 2000-es évek elejéhez képest, már jóval több a tőkeerős vállalkozás, de még mindig az építőipar az egyik legnagyobb cégfluktuációval rendelkező hazai ágazat. 2021-ben ugyan csak 2245 társas vállalkozás került törlésre, de ez annyira nem releváns adat a kényszertörlési eljárások korábbi szüneteltetése miatt. Annál aggasztóbb a helyzet, ha az induló felszámolási eljárásokat nézzük. 2021-ben 1165 felszámolási eljárás került közzétételre, ami az elmúlt 6 év legmagasabb értéke, azaz a tartozásokat hátrahagyó cégek száma magasabb, mint az elmúlt években. Végelszámolási eljárás 754 cégnél indult 2021 során, ami 2014 óta szintén a legmagasabb érték, tehát arányaiban sok vállalkozó dönt a cége megszüntetése mellett.
A 2022-es év várhatóan cégalapítások tekintetében szintén erős lesz, de további emelkedés nem várható. A cégtörlések száma azonban a 2019 környéki szintre fog visszaemelkedni, de a törlések száma messze elmarad majd az újonnan induló vállalkozások számától. Ezek együttes eredőjeként várhatóan 2022-ben is tovább fog növekedni az építőipari társas vállalkozások száma, az év végére már a 66 ezret is meghaladhatja majd a szektorban működő cégek száma.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) 2021-re vonatkozó értéke átlagosan 17-18 százalék körül mozgott az építőiparban. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Zala, Győr-Moson-Sopron és Baranya megyékben érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Nógrád, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye produkálta.
*Újonnan indult eljárások
„Az építőipar általában rendhagyó adatokat produkál céginformációs tekintetben a többi ágazathoz képest, és ez nem volt másképpen a COVID ideje alatt sem” – mondja Pertics Richárd, az OPTEN céginformációs szolgáltató elemzője. Ugyan sok más hazai ágazatra is jellemző volt a tömeges céglapítás az elmúlt 2 évben, de a 2010-es évek környékére jellemző cégalapítási boomot meg sem közelítették az adatok más területeken. Az építőipar 2021-es cégalapítási értéke és a szektorban működő társas vállalkozások száma történelmi csúcsra került.
A cégalapítások értékelésekor felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy mennyire indokolt az ágazatban a társas vállalkozásoknak az ilyen arányú bővülése. A szektort a koronavírust követő gazdasági hullámvölgy elég súlyosan érintette, nagyságrendileg 10 százalékot zuhant az ágazat termelése 2020 során, azonban ezt a visszaesést 2021-ben sikerült ledolgozni, az ágazat teljesítménye a 2019 környéki szintre ugrott vissza 2021 végére, és a trend alapján további növekedés várható. Kétségtelen, hogy keresleti oldalról is kedvező környezet jellemző a szektorra. A családtámogató programok, mint a Családi Otthonteremtési Kedvezmény, a babaváró hitel, illetve a gazdaság általános fejlődése a magyar emberek ingatlan-vásárlási hajlandóságával kombinálva jó alapot nyújt a szektor növekedéséhez.
A kedvező gazdasági hatások mellett ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról a hatásról sem, hogy válságidőszakban általában több a kényszer jellegű cégalapítás is, amikor más ágazatokból kieső szereplők, akár alkalmazottak indítanak új vállalkozásokat sokszor kényszerből. A céghálózatokat vizsgálva az is elmondható, hogy nagyon sok a leány- és testvérvállalkozás, azaz az építőipar korábbi szereplői is alapítanak újabb vállalkozásokat újabb profilokkal, szolgáltatásokkal.
Az ágazat helyzetét tovább árnyalja a már általánosnak nevezhető munkaerőhiány, illetve az építőanyag árak emelkedése is. Összességében tehát nem lehet a szektor helyzetét kiemelkedően kedvezőnek nevezni. „A gazdasági adatokat, keresletet nézve indokolt lehet az építőipari cégszám bővülése, válságidőszakban is sok sikeres vállalkozás születhet, de a rekordmagas cégalapítási értékek ettől még nem indokoltak, a most induló társas vállalkozások átlagos várható élettartama alacsonyabb, mint a korábbi években” – mondja az OPTEN elemzője.
Az építőipari gazdasági háttér elemzésekor nem szabad megfeledkezni az ingatlanpiac helyzetéről sem. Az ingatlanárak emelkedése egyelőre fűti a szektort, de a magas infláció és hitelkamat visszavethetik az ingatlanpiaci keresletet. A hazai keresetek bővülése ráadásul nem tudja követni az ingatlanpiaci árakat, az ingatlanpiaci változások pedig nagyon gyorsan az építőiparra is átterjedhetnek.
Bár az építőipar jelenleg a hazai gazdaság egyik húzóágazatának mondható, a gazdasági hullámvölgyeket, recessziós időszakot nem viselte túl jól a szektor az elmúlt évtizedekben. A cégjogi környezet és az építőipari szabályozás sokat fejlődött már a 2000-es évek elejéhez képest, már jóval több a tőkeerős vállalkozás, de még mindig az építőipar az egyik legnagyobb cégfluktuációval rendelkező hazai ágazat. 2021-ben ugyan csak 2245 társas vállalkozás került törlésre, de ez annyira nem releváns adat a kényszertörlési eljárások korábbi szüneteltetése miatt. Annál aggasztóbb a helyzet, ha az induló felszámolási eljárásokat nézzük. 2021-ben 1165 felszámolási eljárás került közzétételre, ami az elmúlt 6 év legmagasabb értéke, azaz a tartozásokat hátrahagyó cégek száma magasabb, mint az elmúlt években. Végelszámolási eljárás 754 cégnél indult 2021 során, ami 2014 óta szintén a legmagasabb érték, tehát arányaiban sok vállalkozó dönt a cége megszüntetése mellett.
A 2022-es év várhatóan cégalapítások tekintetében szintén erős lesz, de további emelkedés nem várható. A cégtörlések száma azonban a 2019 környéki szintre fog visszaemelkedni, de a törlések száma messze elmarad majd az újonnan induló vállalkozások számától. Ezek együttes eredőjeként várhatóan 2022-ben is tovább fog növekedni az építőipari társas vállalkozások száma, az év végére már a 66 ezret is meghaladhatja majd a szektorban működő cégek száma.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) 2021-re vonatkozó értéke átlagosan 17-18 százalék körül mozgott az építőiparban. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Zala, Győr-Moson-Sopron és Baranya megyékben érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Nógrád, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye produkálta.
Opten – CFI megyénként az építőiparban (2021)
| Megye | Alapítások | Megszűnések | Felszámolások* | Opten – CFI |
| Zala | 112 | 27 | 22 | 13,74% |
| Győr-Moson-Sopron | 249 | 73 | 60 | 14,46% |
| Baranya | 184 | 52 | 32 | 14,78% |
| Veszprém | 166 | 43 | 11 | 15,22% |
| Tolna | 110 | 31 | 20 | 15,36% |
| Pest | 1316 | 277 | 116 | 16,47% |
| Csongrád-Csanád | 207 | 68 | 40 | 17,16% |
| Somogy | 146 | 31 | 17 | 17,27% |
| Bács-Kiskun | 286 | 53 | 50 | 17,42% |
| Fejér | 298 | 64 | 12 | 17,42% |
| Vas | 120 | 42 | 10 | 17,86% |
| Komárom-Esztergom | 215 | 65 | 43 | 17,89% |
| Hajdú-Bihar | 283 | 104 | 50 | 18,57% |
| Főváros | 2309 | 806 | 366 | 19,36% |
| Békés | 131 | 29 | 29 | 19,68% |
| Borsod-Abaúj-Zemplén | 400 | 116 | 33 | 21,77% |
| Jász-Nagykun-Szolnok | 189 | 106 | 55 | 23,64% |
| Nógrád | 114 | 35 | 25 | 23,65% |
| Heves | 187 | 83 | 78 | 24,39% |
| Szabolcs-Szatmár-Bereg | 476 | 140 | 96 | 29,84% |
| ÖSSZESEN | 7 498 | 2 245 | 1 165 | 18,80% |