Veszprém a legvállalkozóbb megyeszékhely

2019-10-02

A lakosságszámra vetített működő társas- és egyéni vállalkozások arányainak vizsgálata szerint a fővároson kívül a veszprémi megyeszékhelyen jut 100 lakosra a legtöbb működő vállalkozás – nyilatkozza Hantos Zoltán az OPTEN céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.

A magyarországi „céges földrajz” vizsgálata tisztán kirajzolja a városok és országrészek eltérő gazdasági fejlettségét. Nem meglepő módon Budapesten mérhető a legmagasabb érték. Itt 100 lakosra 15,27 darab társas és egyéni vállalkozás jut. Az országosan működő cégek többsége is budapesti székhellyel rendelkezik, ami tovább növeli a főváros amúgy sem csekély súlyát. Ennél jóval érdekesebb a vidéki megyeszékhelyek adatainak vizsgálata. Azt várnánk, hogy kizárólag a dunántúli megyeszékhelyek végeznek az első három helyen, de az éllovas Veszprém (11,85) és az ezüstérmes Győr (11,38) után rögtön Nyíregyháza következik 11,28-as értékkel. 11 fölötti eredménnyel összesen csak 5 megyeszékhely büszkélkedhet. A középmezőnyhöz tartozik a megyeszékhelyek döntő többsége 10,05 és 10,78 közötti értékekkel. A lista alsó részén Békéscsaba (9,31), Szolnok (8,78), Miskolc (8,56), Tatabánya (8,05) és Salgótarján (7,28) áll.
 
Település Megye Népesség
(fő, 2019)
Működő cégek száma Működő egyéni vállalkozások száma 100 lakosra jutó vállalkozások és vállalkozók száma
Budapest Budapest 1 752 286 176 616 90 939 15,27
Veszprém Veszprém 59 738 3 239 3 841 11,85
Győr Győr-Moson-Sopron 132 038 7 122 7 900 11,38
Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg 116 799 5 791 7 388 11,28
Székesfehérvár Fejér 96 940 5 665 5 222 11,23
Szekszárd Tolna 31 795 1 755 1 811 11,22
Kecskemét Bács-Kiskun 110 687 5 931 6 030 10,81
Szeged Csongrád 160 766 8 308 9 019 10,78
Szombathely Vas 78 407 3 734 4 716 10,78
Zalaegerszeg Zala 57 403 2 847 3 288 10,69
Pécs Baranya 142 873 7 706 7 553 10,68
Debrecen Hajdú-Bihar 201 432 10 659 10 755 10,63
Eger Heves 52 898 2 591 2 985 10,54
Kaposvár Somogy 61 441 2 716 3 457 10,05
Békéscsaba Békés 58 996 2 297 3 193 9,31
Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok 71 285 2 777 3 482 8,78
Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén 154 521 6 876 6 345 8,56
Tatabánya Komárom-Esztergom 65 845 2443 2855 8,05
Salgótarján Nógrád 33 579 933 1 511 7,28

Ha a társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók számait külön-külön vizsgáljuk, megállapítható, hogy a megyeszékhelyek többségén, ha eltérő arányban is, de több az egyéni, mint a társas vállalkozás. Budapest ebből a szempontból is kivétel, hiszen a fejlettsége és gazdasági súlya miatt jóval több cég működik itt, mint egyéni vállalkozó. Ugyanakkor a fővároson kívül hasonló helyzet csak Miskolcon, Pécsett és Székesfehérváron figyelhető meg.

Nemzetközi tekintetben általánosan elmondható, hogy a fejlett gazdasággal rendelkező európai országok többségében a hazainál csekélyebb a 100 lakosra jutó vállalkozások száma. Magyarországon ez az érték 10,92, ami az európai átlagnál magasabb. Ennek oka, hogy a Magyarországon még mindig nagy számban működnek kis forgalommal rendelkező, gazdaságilag sebezhető „kényszer vállalkozások”. Kiugró eltérések azokban az államokban mérhetőek, ahol a gazdaság fejlettségének magas szintje csekély népességgel párosul. Jó példa erre Hollandia (26,04) és Finnország (30,11).

Összességében megállapítható, hogy a vállalkozói aktivitás jobban függ az adott megyeszékhely országon belüli elhelyezkedésétől, a meglévő infrastruktúrától, mint az adott településen élők számától, hiszen olyan relatíve kis lakossággal rendelkező helyen is magas működő vállalkozások száma, mint Eger, Kaposvár vagy Szekszárd – zárja közleményét a céginformációs szolgáltató.

 

Kormányzati igazgatási szünet

2022. december 22. és 2023. január 6-a között a 369/2022. (IX. 29.) Korm. rendeletnek megfelelően (kormányzati igazgatási szünet elrendeléséről és a kormányzati igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról) adatforrásaink egy részénél kormányzati igazgatási szünet lesz, ezért az állami adatszolgáltatások akadozhatnak. Ez hatással lehet a szolgáltatásainkban az adatok frissítésére.